Veszni hagyják a Szilágy megyei kastélyokat

A kulturális tárca jelenlegi vezetője azzal magyarázza, hogy a kormány nem siet a Szilágy megyei, magyar vonatkozású kastélyok és kúriák megmentésére, hogy nem ők a tulajdonosok.
Hirdetés

A PSD színeiben megválasztott Gheorghe Pop Szilágy megyei szenátor a kulturális minisztériumhoz fordult a Szilágyságban található kastélyok és kúriák ügyében. Azt kérdezte: szándékában áll-e a kormánynak az enyészet martalékává váló épületek megmentése. Ioan Vulpescu, a tárca jelenlegi vezetője nem szolgált jó hírrel az épített örökségüket féltő Szilágy megyeieknek. A szenátus honlapján közzé tett válaszában azt írta, hogy a kulturális minisztérium országos restaurálási programja keretében csak az állami vagy köztulajdonban lévő ingatlanok renoválására fordítanak pénzt. Felhívta a figyelmet, hogy a

Szilágy megyei kastélyok a helyi önkormányzatok, egyházak vagy magánszemélyek tulajdonában áll.

Az egyik leginkább veszélyeztetett az ördögkúti Bay-kastély, mely az önkormányzat tulajdonában áll – akárcsak a drági Wesselényi–Bethlen-kastély. Ez utóbbi az 1990-es évek óta nincs használatban. Hajdan erődített vár volt, melyet Wesselényi Ferenc építetett át kastéllyá 1810-ben. Falán még ma is látható a Bethlen család címere. Az államosítás után a termelőszövetkezet irodái kaptak benne helyet, lakások voltak benne, de senki nem javított rajta. Az épület jobb szárnya egy ideig kultúrházként működött.

Váralmáson már csak a romjai tekinthetők meg az egykori Csáky kastélynak, mely magánkézben van. A kalotaszegi település másik nevezetessége falu feletti dombtetőn magasodó egykori Almási várnak az öregtornya.

Az 1766-ban épült csákigorbói Haller-kastély túlélte a kommunizmus éveit,

viszont a gazdátlan épületet gyorsan szétszedték az építőanyag miatt. A külön templommal is rendelkező kastélyból mindössze egy beomlott tetejű kápolna és annak tornya, a kút és a címeres kapubejárat maradt meg.

Hirdetés

Egy magánvállalkozás a tulajdonosa a szurdoki Jósika-kastélynak, mely első magyar regényírónk, Jósika Miklós kastélya és kápolnája volt. Ebben a kastélyban több regénye is született, köztük a legismertebb az Abafi is.

A kommunizmus idején az épületben traktorjavító-műhelyt rendeztek be.

A szilágynagyfalusi Bánffy-kastély a református egyházhoz tartozik. A Bánffy család a XV században telepedik le és építi fel rezidenciáját Szilágynagyfaluban. Ennek helyén állt Bánffy Albert emeletes kastélya, mely 1859-ben tűzvészben megrongálódik. A jelenleg ott álló kastélyt 1925-ben építették fel. Az épületben az államosítás után orvosi rendelő működött, majd sérült gyermekek otthonát alakítottak ki benne.

Hirdetés