Rovásírás, kürtős kalács, Mátyás és ami még mögötte van

Új alapokra helyeznék erdélyi magyar civil szervezetek a külhoni magyar értéktárba bevihető erdélyi értékek azonosításával és jóváhagyásával járó munkát – mondta pénteken az MTI-nek Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, a Hungarikum bizottság tagja.

Az RMGE meghívására Kolozsváron civil szervezetek gyűltek össze, és elhatározták, kérni fogják a Magyar Állandó Értekezlettől (Máért), adja át nekik a külhoni magyar értéktár erdélyi bővítésének jogosultságát.

A külhoni magyar értéktárban jelenleg mindössze öt erdélyi érték szerepel.

A civil szervezetek szerint ez nem tükrözi azt a felbecsülhetetlen szellemi és természeti vagyont, amelyet az erdélyi magyarság őriz és, amelyeknek helye régen a Hungarikumok Gyűjteményében lenne.

Hozzátette: az erdélyi civil szervezetek bevonásával felgyorsulhatna az értéktárba való felvételhez szükséges dokumentáció összeállítása, és ezek szakmai felülvizsgálata úgy, hogy a beazonosított értékek megfeleljenek a Hungarikumok törvényében leírtaknak. Remélik, hogy a Máért következő ülésén megszületik a döntés erről. 

A konferencián 16 civil szervezet vett részt az RMGE-n kívül. Olyan, egész Erdélyt lefedő egyesületeket hívtak meg, amelyek amúgy is az erdélyi értékek feltárásával, értékesítésével foglalkoznak.Javasolni fogják a Máértnak

az erdélyi civil szervezetekből álló több regionális bizottság felállítását,

illetve lenne egy olyan erdélyi bizottság is, amely az egész Erdélyre jellemző értékek azonosításával és jóváhagyásával foglalkozna. Példaként említette, hogy ez utóbbi hatáskörébe tartozhat a székely rovásírás, Mátyás király öröksége vagy a kürtős kalács, amelyek egyértelműen magyar értékek.

Az Erdélyben bevonandó civil szervezetek között említette az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot, az RMGE-t, valamint a Kriza János Néprajzi Társaságot.