Szent László összehozta a váradi magyarokat

A váradi magyarság régóta nem volt ennyire egységes, mint amilyen a Szent László-szoborért indított küzdelemben. Úgy tűnik, ez a jövő évi önkormányzati választásokra is hatással lesz.
Hirdetés

A Szent László szobrot a váradi Szent László térre Facebook-csoport által kezdeményezett, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által megszervezett lakossági fórum azért volt rendhagyó, mert először láthattuk egy asztalnál ülni – és hasonló álláspontot képviselni – az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt képviselőit. Ez a tény már csak azért sem elhanyagolandó, mert legutóbb (pár évvel ezelőtt) amikor a kétnyelvű utcanévtáblák ügye volt terítéken, akkor kevesen múlott, hogy tettlegességig fajuljon a két politikai oldal egyet nem értése. Ahhoz képest a városháza dísztermében tartott csütörtök délutáni fórum barátságos „mérkőzés” volt, melynek tétje

lesz-e szobra a városalapító Szent Lászlónak a város felújítandó főterén.

A Csomortányi István Bihar megyei EMNP-elnök által moderált fórumon azonban sok minden más is felszínre került – például a volt Olaszi- és a Szőlősi-temető helyzete, a római katolikus egyház templomainak kezelése, vagy az önálló magyar színház –, mely igazolja, bőven van mit megbeszélnie a váradi magyarságnak. A témánál maradva abban mindenki egyetértett, hogy folytatni kell a megkezdett küzdelmet egy új főtéri Szent László-szoborért. A különbözőség abban mutatkozott meg, hogy egyesek szkeptikusabban, mások tántoríthatatlanul álltak a kérdéshez.

Kiss Sándor és Huszár István

Elöljáróban Sztuflák Ede, a kezdeményezés mozgatója ismertette az előzményeket, melyről bővebben itt olvashatnak. Hangsúlyozta: fontos előrelépés, hogy sikerült egy asztalhoz ültetni a pártokat, mint ahogy az is, hogy papíron már kétezren, az interneten pedig már 1500-an aláírták a petíciójukat. Aki még nem írta alá, az március 28-ig naponta 10 és 17 óra között a Magnólia-téren megteheti. Sztuflák arról is beszélt, hogy sok kritikát kapott amiatt, hogy a politikai pártokat is bevonta a kezdeményezésbe, de

a fórum megmutatta, hogy lehet erről közösen gondolkodni.

A következő felszólaló Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke volt, aki elmondta: nem szokott részt venni hasonló fórumokon, de fontosnak tartotta, hogy ezúttal kivételt tegyen. Mint mondta, ő a megvalósításokban hisz, nem a hangos követelésekben, de ettől függetlenül köszöni a civileknek, hogy több ezer embert összehoztak az ügy érdekében. A realitások talaján maradva hangsúlyozta: ahhoz, hogy egy Szent László-szobort elhelyezzenek Várad főterén, népszavazásra vagy tanácsi határozatra van szükség. Tizenkét román tanácsost kell meggyőzni arról: szükség van arra, hogy a városalapító szobrot kapjon a főtéren. A PNL-vel való helyi együttműködés révén, melynek következtében Huszár Istvánt alpolgármesterré választották, sikerült elérni, hogy a szent király szobra a várban kapjon helyet, a központi híd hivatalosan is Szent László nevét viselje, illetve az Olaszi park visszakapja eredeti nevét és Rimanóczyról teret nevezzenek el a sétálóutca végén. Mindemellett napirenden lehet tartani a főtéri Szent László-szobor ügyét is. Kiss Sándor ugyanakkor esküvel fogadta, hogy minden befolyását beveti a Bihar megyei RMDSZ-nél,

hogy a jövő évi önkormányzati választásokon a nagyobbik érdekvédelmi szervezet közös listát állítson a néppárttal.

Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke Kiss Sándor szavaira reagálva úgy vélekedett, éppen most van itt az ideje annak, hogy „hangosan verjük a dobot”. A váradi magyarság arculcsapásának nevezte, hogy az önkormányzat nem hajlandó engedni a civilek nyomásának, és pusztán adófizető polgárként tekintenek rájuk. Török egyébként az eredeti bronzszobor elhelyezését szorgalmazta, mondván, „ha vigyázni fogunk rá, akkor nem érhetik atrocitások a szobrot”.

Török Sándor és Zatykó Gyula

Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke hangsúlyozta: három hét alatt a civilek megmutatták, hogy létezik egy „kritikus tömeg” Nagyváradon. A város elöljárósága egyetlen, az európai gondolkodással egybecsengő észérvet sem tud felhozni, hogy miért ellenzi a városalapító szobrának főtéri elhelyezését. „Nyerőágon vagyunk, nem most kell feladni” – hangsúlyozta.

Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere örömét fejezte ki, hogy

elkezdődött egy párbeszéd, mely a magyar egység megteremtéséhez vezethet.

Hirdetés

Kifejtette: meggyőződése, hogy ha jövőre több tanácsos ül a városvezetésben, hatékonyabb lehet az érdekképviselet. Bejelentette: sikerült elérni, hogy ne csak egy szűk sikátor legyen elnevezve Szent Lászlóról, hanem a mostani Partenie Cosma – ahol a Szent László Líceum is található – a városalapító nevét viselje.

Zatykó Gyula, a néppárt alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a Szent László-szobornak Várad főterén a helye. Nem szabad hagyni, hogy a magyarság folyamatosan kiszoruljon a város szívéből. Sajnálatosnak tartja, hogy a román városvezetők közül senki sem képviselte magát a fórumon, ugyanakkor szerinte

nem esélytelen meggyőzni a románságot az ügy fontosságáról.

A továbbiakban a jelen lévő váradi lakosok fejthették ki véleményüket a témával – és nem csak – kapcsolatosan. Egyesek azt hangsúlyozták, hogy hiába a sok ígéret, abból már kaptunk az elmúlt 25 év során eleget, azokat meg is kell valósítani. Az egyik résztvevő felvetette: nem-e lehetne Bukaresten keresztül nyomást gyakorolni a helyi PNL-s polgármesterre. Megint egy másik felszólaló azt a kérdést szegezte a városvezetés jelen lévő magyar képviselőinek, hogy miért kell állandóan arra hivatkozni, hogy valamit nem lehet megvalósítani. Mindemellett tüntetések megszervezésének a gondolata is felmerült.

Moldován Gellért Lajos tüntetést szorgalmazott

Emődi Tamás építész, az eredeti felújítási tervek készítője arról beszélt, hogy nem kell alábecsülni Szent László barokk kőszobrát, mely a lovagkirály török uralom utáni első köztéri alkotása. Lakatos Attila régész pedig a római katolikus egyház álláspontját képviselte a fórumon.

Az estébe nyúló eszmecsere zárásaképpen a résztvevők megegyeztek abban, el kell fogadni az önkormányzat által kínált engedményeket, de a várban addig ne helyezzenek el Szent László-szobrot, ameddig nem sikerül kivívni a főtéri plasztikát. Végül történelmi pillanat következett: Csomortányi indítványozására Kiss Sándor egy néppártos golyóstollal írta alá a civilek petícióját, míg a néppárti vezető ugyanezt tette egy RMDSZ-es golyóstollal.

Fotó: Mészáros Tímea   

Hirdetés