// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A magyar szabadság szelleme átvonult Kolozsváron

// HIRDETÉS

Csendőrök sokasága és román kokárdás ellendrukkerek kísérték a felvonulókat.

Kolozsvár, március 15., délelőtt fél tizenkettő, református teológia. Az idő a magyarokkal tart. Nem esik az eső. A karhatalom szintén. Minden 10 magyarra esik egy rendőr, csendőr, civil megfigyelő.

A menet elindul, a Klapka-indulóra. Olyan 1000 ember menetel a Kossuth Lajos utcán. A menet eleje díszmagyarban, népviseletben, egyik nóta követi a másikat, aztán kezdik elölről. A menet nagy része civilben, kokárdásan, vidáman diskurálva. A zászlók szintén felvonulnak, ahogy kell. Ott a román, a magyar, a székely, az erdélyi meg az árpádsávos. A tömegben megbúvik egy vármegyés felségjel is, de nem bontják ki.

A Főtéren kiderül, hogy korán érkezett a menet, ugyanis az ökumenikus istentisztelet csak fél egykor kezdődik a Szent Mihály-templomban. Horváth Anna alpolgármester asszony rövid megbeszélést tart a csendőrökkel, és a menet elhalad a templom előtt, befordul a térre, megkerüli a Király szobrát, majd menetrend szerint bevonul az Isten házába.

Néhány román hazafi álldogál a téren. Komoran néznek. Az egyik nagy román kokárdát visel. A másik, egy idős hölgy, váratlanul megszólal: Az román zászló? (Az erdélyire gondol.) Hát nem szégyellik magukat?! Fordítva feltenni a román zászlót. A mi országunkban!

A tér elcsendesül. Odabent zajlik az istentisztelet. Idekint elvonul a karhatalom. Oszlanak a megfigyelők is szanaszét.

De csak egy kis időre, mert az istentisztelet után a menet átvonul a Biasini Szállóhoz. Itt következnek a a himnuszok: a románt nem sokan éneklik, a magyart annál többen. Utána felszólalnak a hivatalos szónokok, a helyére kerül a koszorú, és végre felszusszanhat a hatalom. Ennek is vége.

No de hadd beszéljenek önmagukért a képek: 

Indulás: zászlókba burkolva.

 

Egy jó svádájú csendőr. A sok közül.

 

A jelen és a jövő: Horváth Anna és egy... márciusi kislány.

 

Jó a műsor.

 

A magyar szabadság szelleme bevonul Isten házába.

 

Egy román nemzetőr, őrzőn, árván. 

 

Irány a Biasini.

 

És érkeznek a márciusi ifjak... 

 

A csendőr és a himnuszéneklő. 

 

A polgármester készül valamire... 

 

És máris vuduzza az ünneplő népet. 

 

 

Fotók: Erdély László, Szántai János. Videó: Oláh-Badi Levente

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS