// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Biró: kell a verseny, de az egység is

// HIRDETÉS

A verseny segíti az egészséges szelekciót. De azért összefogásra is szükség van.

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint az erdélyi magyarságnak egyaránt szüksége van a magyar pártok versenye által megvalósuló szelekcióra, és a közösség összezárására.

A pártelnök a nemzeti ünnep alkalmából szervezett szombat esti marosvásárhelyi gálaműsor előtt tartott beszédében szólt az erdélyi magyarság rendszerváltás óta eltelt 25 évéről, és a közösség előtt álló kihívásokról. Biró Zsolt szerint az eltelt negyed évszázad legfájóbb adata, hogy mára elfogyott a közösség csaknem harmadrésze, félmillióval kevesebb magyar él Erdélyben, mint 25 évvel ezelőtt.

Az MPP elnöke úgy vélte, az erdélyi magyar pártoknak nem egymást kell legyőzniük, hanem azzal a „sötét erővel” kell szembenézniük, amely „félelemből vagy bűntudatból táplálkozva” el akarja vitatni a közösség jogát a szülőföldjéhez, az anyanyelvéhez. A pártoknak ugyanakkor a közösséget fogva tartó félelem, kishitűség és közöny ellen is fel kell lépniük.

„Addig van magyar jövő Erdélyben, ameddig az erdélyi választópolgár elsősorban etnikai alapon szavaz. Ebből következően a magyar-magyar versenynek csak úgy van értelme, ha az a közösség egészséges szelekcióját szolgálja. Egy egészséges közösségben ennek a szelekciónak érvényesülnie kell, de ahhoz, hogy egyáltalán fennmaradjon egy közösség közösségként, egészséges önvédelmi reflexeinek, így az összezárásnak is működnie kell” - jelentette ki Biró Zsolt. Hozzátette, vannak olyan célok, amelyeket egymás ellenében a pártok nem tudnak megvalósítani, de ha az ernyőszervezetek ideje lejárt, akkor egy új egységet kell teremteni. „Csak bírálni, kritizálni nem elég, mint ahogy nem elég csupán elmélkedni sem. Tenni kell! Bírálat helyett építő kritika, elmélkedés helyett elméletek. Ez a felelős ellenzék feladata” - szabta meg pártja helyét az erdélyi politikában Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke.

A marosvásárhelyi gálaműsoron a Háromszék Táncegyüttes Gábor Áron című táncdrámáját mutatta be.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS