Sci-fi mélázás a marketing jövőjéről – ebbe a műfajba sorolta Seer László (a fenti képen), a BBTE oktatója azt az előadását, amellyel beizzította az idei Marketing Nyílt Napokat a kolozsvári közgázon. Nemcsak felkeltette, alaposan le is kötötte diákjai figyelmét azzal, hogy mire számítsanak 40 év múlva, amikor majd nyugdíjba mennek.
„Rendes” előadásokon is tágították persze a diákok fejét – Surányi Balázs, az Autonet marketing koordinátora az online hirdetési kampány menetét vázolta, Birtha Attila pedig alaposan bevezetett minket abba, hogyan működik a Google kincsesbányája, az AdWords –, de a laikus kíváncsiságát mégiscsak a karrier-sci-fi csigázta fel.
Olyan potenciális megatrendekről beszélt Seer, amelyek egész iparágak szabályait változtatják meg, így azt is, hogyan lehet majd azokat a terméket eladni. Az egyik legnyilvánvalóbb ilyen trend, hogy az információs technológia gyorsulva fejlődik, és beépül a mindennapokba.
Az okostelefonunk a testrészünkké vált
A rádiónak 38 év, a tévének 13 év, az internetnek 4 év kellett, hogy elérjen 50 millió felhasználóhoz. A Facebooknak két hónap. Beindult a Loon projekt, amellyel a Google azt tervezi, hogy nagyjából 20 km-es magasságban lebegő ballonokból fedné le internettel azokat a területeket, ahol még nincs. A Loont már tesztelik, de ha beindul, megváltoztathatja a mobilcégek piacát, az internetes infrastruktúrát.
A drónos futárszolgálat szintén tesztfázisban van, japán tudósok nemrég vezeték nélkül továbbítottak alacsony energiamennyiséget, és egyes jóslatok szerint az energiaelőállítás akkorát fog fejlődni, hogy 2060-ra ingyenes lesz – ismertette Seer László, aki szerint megtörténhet, hogy már 2030-ra a Kolozsváron közlekedő autók fele önmagát vezető villanyautó legyen, amilyent a Google és a Tesla fejleszt.
Ami elképzelhető, és ami nem
Létezik már a grafén, az egy atom vastagságú grafitréteg, amelynek előállítói 2010-ben kaptak ezért fizikai Nobel-díjat. Ez a nanotechnológiai alapanyag az elektronikától az orvostudományig nagyon sok területen ígér áttörést, mert keményebb a gyémántnál, jobb elektromos vezető a réznél, és rugalmasabb a guminál. Jöhet az összehajtható képernyő vagy a ruhában viselhető elektronika.
És akkor még ott van a technológiai szingularitás, vagyis annak lehetősége, hogy egy mesterséges vagy emberfeletti intelligencia megjelenése miatt annyira felgyorsul a technológiai fejlődés, hogy az így előidézett változást a környezetben és a társadalmakban a szingularitás előtti emberek képtelenek felfogni vagy megjósolni.
Emberi intelligencia – képzés alatt
A digitalizáció megállíthatatlannak tűnik
Háztartásainkban most még csak a számítógépek, tabletek és telefonok csatlakoznak az internethez, de van már wifis mosógép, és pár évtized múlva az ágyunk a kenyérpirítóval beszéli meg, hogy ébredésünk után hány perccel készüljön el a pirítós. Ezt hívják úgy, hogy Internet of Things, I.o.T., a tárgyak internete.
A digitalizációt három tényező gyorsítja:
- consumer pull: gyorsan tanuljuk, szokunk hozzá az új technológiák használatához;
- technology push: egyre újabb termékek jelennek meg csak az újítás kedvéért, anélkül, hogy létező igényre válaszolnának;
- mert megéri: kiderült, a tőke szereti a digitalizációt, mert az nem bizonyolt piaci lufinak.
2020-ra többségben olyanok élnek majd a Földön, akik beleszocializálódtak az állandó internetes kapcsolódásba. A Google és a Facebook már most a viselkedésünkre szabja a reklámokat és barátaink posztjait. Ha más városba vagy más országba utazunk, más reklámot jelenít meg nekünk. Ha találkozunk élőben valakivel, a Facebook egy ideig gyakrabban jeleníti meg az illető posztjait, lájkjait a hírfolyamunkban.
Személyre szabott hirdetésekből egyéni valóság
Pár évtized múlva annyira egyénre szabottak lesznek a hirdetések, hogy Seer László szerint nem is fogjuk tudni megkülönböztetni attól a tartalomtól, amelyre direkt rákeresünk, mert a reklám is hasznos tartalom lesz számunkra. Ez alapjaiban változtatja meg az online újságírást. Egyelőre natív reklámnak hívják az olyan online hirdetést, ami nem különül el a keresett hasznos tartalomtól, és tulajdonképpen maga is hasznos tartalom.
Míg a 20. századi gazdaság nagy dobása a tömegtermelés, a 21. századé a személyre szabott termék lesz. (Ennek egyik, már létező eszköze a 3D-s nyomtató.) Ugyanígy a marketing 1.0 a termékre koncentrált, a marketing 2.0 a fogyasztóra koncentrál, a marketing 3.0 pedig az emberre fog koncentrálni a fogyasztói döntéshozatalon túl.
Vagyis a jövő marketingeseinek nagyon kell ismerniük majd az egyéni igényeket. Viselkedésünkkel és explicit igényeinkkel magunk végezzük el azokat a beállításokat, amelyek alapján a digitális tartalmat megjelenítő eszközök egyéni valóságokat hoznak létre számunkra. Seer szerint ez nem is spekuláció, ez 2055-re vitathatatlanul bekövetkezik.
Felerősödik a környezettudatosság
mint a mostani nyakló nélküli fogyasztás ellen ható trend. A fejlett gazdaságokban már most egyre többen vásárolnak racionálisabban: kevesebb de tartósabb termékeket vesznek. Fontos lett a tiszta energia, a fair trade, hogy az illető termék előállítása és forgalmazása során ne szenvedjen se ember, se állat.
Hódít az az elképzelés, hogy osszuk meg a ki nem használt erőforrásokat, például használja más az autómat abban a nyolc órában, amíg az irodában ülök. Az ilyen fogyasztói környezetben már nem fognak hatni a vegyél kettőt egy áráért típusú marketingakciók.
Mi vár a marketingesekre?
Olyan kihívásokra kell majd válaszolniuk, mint krízisek, konfliktusok, természeti események hatásai a technológiára, társadalomra, vagy mint az új technológiák nem várt hatásai. Egyes jóslatok szerint például 10-20 év múlva a bankszektor alkalmazottainak felére nem lesz szükség, mert a mesterséges intelligencia kiváltja a munkájukat.
Az online marketing már most is az adatokról szól, mindent lehet mérni, számszerűsíteni. A marketingesre erős specializálódás vár: egy bizonyos típusú elemzőnek érzi majd magát, mert az adatokról fog szólni a jövő marketingje, és azok feldolgozásáról. A marketing biztosította vállalati versenyelőny pedig továbbra is abból fakad majd, ki milyen gyorsan dolgozza fel az információkat.
Ami marad viszont, azok az emberi szükségletek, az érzelmek hatása a döntéshozatalra, a kommunikációs alapelvek, a szimbólumrendszerek, a marketing alapelvei, régi-új paradigmái, alaptechnikái, mint a szegmentálás és pozicionálás, vagyis érdemes ezt a szakmát tanulni – nyugtatta meg diákjait Seer László. És marad az is, amit a mesterséges intelligencia nem tud helyettesíteni: az emberi intuíció.
Nem csak a marketingesekre vár
a Nyílt Napok második napja: szombaton hasonlóan izgalmas témák kerülnek elő. Főleg ha érdekel, mitől szerethető a marketing, mi az igazság az online marketinges állásokról, vagy hogyan kell nulláról felépíteni egy webáruházat.
Részletes program itt, az előadásokat pedig a közgáz kar 118-as termében lehet meghallgatni.