// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A Néppártnál is rügyezik az Ezer per tavasza

// HIRDETÉS

A pártvezetők személyesen perelnek majd a háromnyelvű kolozsvári névtáblákért. És vasárnap már tízkor megkezdik az ünneplést a város tetején.

Háttérmunkával és személyes részvétellel száll be az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete a háromnyelvű kolozsvári helységnévtáblákért meghirdetett Ezer per tavaszába - jelentette be Soós Sándor megyei elnök pénteki sajtótájékoztatóján.

Bő egy hónappal ezelőtt utasította el másodfokon a bíróság Landman Gábor hollandiai alapítványának keresetét, amelyet Szőcs Izabella joghallgató vitt végig, azzal az indoklással, hogy hollandiai jogi személy nem illetékes kolozsvári ügyekben. Szőcs Izabelláék azóta bejegyeztették a kolozsvári Minority Rights Egyesületet, amelynek háromnyelvű feliratot kérő beadványára nem érkezett hivatalos válasz a polgármesteri hivataltól, az erre szabott 30 napos határidő most jár le. Vagyis a napokban már elindíthatják a következő pert - derült ki a sajtótájékoztatón.

Per per hátán

A Musai-Muszáj csoport tegnap nyújtott be 300 beadványt, ha azokra nem válaszol a polgármesteri hivatal 30 napon belül, indulhat a következő per. Mivel a civilek nyomatékosan megkérték a pártokat, hogy maradjanak ki ezekből a perekből, a Néppárt kolozsvári vezetői magánszemélyként fognak csatlakozni - mondta Kis Júlia ügyvéd, a párt megyei alelnöke. Annak ellenére, hogy a párt beadványára sem válaszolt a hivatal, vagyis a Néppárt is perelhetne a következő fél évben. Soós Sándor reméli, más párt sem sajátítja ki az ügyet.

 

A Musai-Muszáj kezdeményező csoportban civilek, RMDSZ-esek és Néppártosok működnek együtt, mondta Soós, aki szerint a párt a mozgósításban és népszerűsítésben tudja segíteni a csoportot. Például abban, hogy március 15-én összegyűljön az ezer beadvány a háromnyelvű helységnévtáblákért, mivel az űrlapokat az ünnepi felvonulás közben/után is ki lehet majd tölteni.

Nyitva van az aranykapu

Nem kivétel, hanem normalitás kell legyen, hogy a városkapuk frissen bemutatott látványtervén három nyelven is szerepel Kolozsvár neve, és ennek örülnek is Soósék, azt viszont nehezményezik, hogy a magyar és a német név a Cluj-Napocánál kisebb betűkkel szerepel, akárcsak az ifjúsági fővárost reklámozó óriásbanneren a Monostor negyedben. 

 

Szerintük ez diszkrimináció, ha a magyar anyanyelvű lakosok is ugyanannyi adót fizetnek a városi büdzsébe, mint a román ajkúak, akkor nem kellene dominánsként feltüntetni a román nyelvet. Esztétikailag nem vitatják az új tervet, de szeretnék, ha a nevek és a nyelvek egyenrangúként jelennének majd meg.

Petőfi-szobrot az ünnepi menetrendbe

Az EMNP kolozsvári szervezete azt is el szeretné érni, ha a hagyományos március 15-i ünnepségbe bevennék a Szent Kamill Otthon udvarán tavaly felállított Petőfi-szobor megkoszorúzását is, mert hogy ez Kolozsvár egyedüli Petőfi-szobra. 

 

A szobor nem közterületen, de szabadtéren található, tavaly mintegy 200-an mentek el az első megkoszorúzására annak ellenére, hogy a Hajnal negyed tetején, az Erdő utca 11 szám alatt állították fel. Hagyományteremtés céljából a Néppárt idén is ott kezdi az ünnepi megemlékezés sorát, reggel tízkor koszorúzzák meg a szobrot.

 

11-kor csatlakoznak az ünnepi programnak 2008 óta hivatalos részévé vált ifjúsági felvonuláshoz: a Református Teológiai Intézet előtt gyülekeznek a résztvevők, és 11:30-kor indul a menet a Főtérre, ahol 12:30-kor kezdődik az ökumenikus istentisztelet a Szent Mihály-templomban. 14 órakor vonul át a menet a volt Biasini szálló épületéhez, ott hangzanak majd el az ünnepi beszédek.

 

Az útvonalat nem érinti az Új Jobboldal aznapi Avram Iancu-menete, de Soós felháborítónak tartja, hogy a városháza engedélyez egy ilyen provokatív felvonulást, főleg annak fényében, hogy Marosvásárhelyen nem engedélyezték az SZNT felvonulását. Úgy véli, március 15-ét a kolozsvári városháza meg kellene, hogy hagyja a magyar ünnepségek számára, és nem szeretné, ha a Noua Dreaptások idén is magyar zászlós fiatalokat vernének meg.

 

A párt megyei vezetése ezenkívül résztvesz a bánffyhunyadi ünnepségen (13 órakor az Operettissimo együttes lép fel kultúrotthonban, 14 órakor a Petőfi kopjafánál koszorúznak) és a kolozsi ökumenikus és összpárti műsoron, amelyet idén a katolikus templomban tartanak.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS