Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében külpolitikáról, Magyarország szerepéről, sikerekről és kudarcokról egyaránt szót ejtett. Európa helyzetével kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, hogy a kontinens ma olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre lehetetlen „a liberális multikulturalizmus” keretében válaszolni. A legfontosabb kérdések közé sorolta, hogy be lehet-e fogadni azokat az embereket, akik közül sokan nem hajlandók elfogadni az európai kultúrát, vagy eleve azzal a szándékkal jönnek, hogy lerombolják azt.

Ahhoz, hogy Magyarország biztos hely maradjon egy bizonytalan világban szuverén és kezdeményező külpolitika kell – tette világossá álláspontját. Ideje, hogy

megtanuljunk a külföldre egyenrangúként tekinteni, és egyenrangúnak érezni magunkat vele.

Orbán Viktor jelezte ugyanakkor, hogy a mértéktartás a külügyekben is fontos. Az ellenzék által emlegetett külpolitikai elszigetelődésre válaszul felsorolta: csak februárban egy államfő, három miniszterelnök és kilenc külügyminiszter járt Magyarországon.

Mint mondta, vannak dolgok, amelyeket érdemes megtartani „az előző korszakból” például a demokráciát, annak is lehetőleg „jelző nélküli formáját”. Ugyanakkor el kellett engedni mindent, ami csődöt mondott. Utóbbiak közé sorolta a neoliberális gazdaságpolitikát, a megszorítások politikáját, a multikulturális társadalom „téveszméjét” – még mielőtt menekülttábort csinált volna Magyarországból – és a liberális társadalompolitikát, amely nem ismeri el a közjót, és elutasítja a keresztény kultúrát.

A kormány elengedte „a politikai korrektség dogmáját” is – folytatta Orbán Viktor, aki szerint a magyar ember természeténél fogva politikailag inkorrekt, „vagyis még nem veszítette el a józan eszét”, „nem a duma érdekli, hanem a tények, eredményeket akar, nem elméleteket, munkát akar és olcsó rezsit”.

A kabinet gazdaságpolitikájával kapcsolatban a miniszterelnök valódi gazdasági áttörésnek nevezte, hogy a magyar gazdaság évtizedek után tavaly először nem külföldről felvett hitelekből kezdett el növekedni. Úgy látja, többről van szó, mint jó kormányzásról, egy nép vált nagykorúvá pénzügyi értelemben. A pozitív társadalmi folyamatok között megemlítette, hogy tavaly több gyermek született, mint az elmúlt öt évben bármikor, továbbá azt, hogy nő a házasságkötések, csökken a válások, valamint a terhességmegszakítások száma, és alacsonyabb a halálozások száma. A kedvező gazdasági eredményekről szólva kiemelte a bérek értékének növekedését, a rekordokat döntő foglalkoztatást, a devizahitelek forintosítását, a bővülő gazdaságot, az áremelések megfékezését, a nyugdíjak értékének megvédését és a beruházások számának emelkedését.

A következő három év célját, küldetését Orbán Viktor úgy jelölte ki – azon túl, hogy a szocialisták ne térjenek vissza –, hogy az a mindennapi keményen dolgozó emberekről és családjukról szóljon. A magyar társadalom nem lehet többé olyan hely, ahol az egyes emeletek között nincs közlekedés, a keményen dolgozó magyarok százezreit is be kell engedni a polgári társadalomba – fogalmazott.

A cél, hogy mindenki, aki dolgozik, meg tudjon és egyre könnyebben tudjon megélni a munkájából.

Ezért fog nőni a kétgyermekes családok adókedvezménye, otthonteremtési program és újabb életpályamodellek indulnak, emelkedik a háziorvosok juttatása, új óvodák épülnek, új szakmunkásképző rendszert alakítanak ki, valamint ingyenes lesz a közétkeztetés a gyermekeknek – sorolta, megjegyezve azt is, hogy ezért próbálnak tető alá hozni egy hosszabb távú béremelési programot a munkaadók és a munkavállalók között.

Beszélt arról is, kormányzati feladatnak tekinti, hogy Magyarország felkészüljön a visszafordíthatatlannak tűnő klímaváltozásra, a technológiai áttörések új hullámára, ideértve a genetikai orvoslás új fejleményeire. Szerinte a kormányzatok képesek a leginkább befolyásolni a technológiai változás hatásait, ezért ösztönözniük kell a magánszektort a kreativitásra, az innovációra, és biztosítaniuk kell, hogy polgárok rendelkezzenek a versenyhez szükséges eszközökkel. Megjegyezte: ezt a munkát irányítja Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke.

A kormányfő beszéde végén értékelte a vasárnapi veszprémi időközi választást, kiemelve: régóta nem fordult velük elő az, mint most, hogy simán veszítettek. Orbán Viktor azt mondta, akár nézhetnék a dolog előnyös oldalát is: ha egy független jelölt győzelmet arathat, az azt jelenti, a választási törvény jó és működik. A Fidesz-elnök azt mondta,

híveik nem jelentéktelen része nem állt ki mellettük, minden bizonnyal elégedetlen velük,

ezért valószínűleg több egyeztetésre, megegyezésre és több konzultációra lesz szükség a jövőben.

Legyünk ismét észnél! Ne üljünk a babérjainkon! Tápászkodjunk fel a karosszékeinkből, mielőtt késő lenne! – kérte pártját és annak híveit Orbán Viktor, hozzátéve, hogy csak akkor lesz polgári Magyarország, ha mindenki dolgozik érte, akinek az fontos. Orbán Viktor szerint polgári demokráciákban nincs végleges győzelem, csak a kommunisták gondolkoztak így. A demokráciában minden nap meg kell küzdeni a bizalomért és elismerésért – hangoztatta. Úgy fogalmazott: a polgári demokráciáért csak együtt lehet harcolni és nem egymás ellen, mert egységben az erő, mert egy a tábor, egy a zászló. Jó reggelt, Magyarország! Jó reggelt, magyarok! – zárta beszédét a szokásostól eltérő fordulattal a pártelnök-miniszterelnök.

Fotók: MTI, Koszticsák Szilárd