// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A kollektív emlékezet képei a Korunk Stúdiógalériában

// HIRDETÉS

A kollektív emlékezet tereit járjuk. Kerekes Emőke fotóművész a lélekvezetőnk.

Kettős eseményt ünnepelt tegnap délután a Korunk Stúdiógaléria. Amint azt Kántor Lajos, a galéria egyik alapító atyja elmondta, új tárlatszervezőt köszönthet a kolozsvári közönség, Fazakas Rita személyében. Kedélyesen hozzátette, hogy ezt a funkciót jobb helyeken kurátornak nevezik, jobb helyek  alatt értendők azok a szervezetek, amik többet is tudnak fizetni az elvégzett munkáért, ha egyáltalán. (Retorikai kérdés: ezzel más szervezeteket minősített fel, vagy az általa hosszú időn át vezetett szervezetet le?)

Fazakas Rita beköszönő szavai után következett az est fénypontja: Kerekes Emőke fotóművész Flacara/Breakdown című kiállításának megnyitója. Termetes, ám jól megkonstruált beszédében Márkos Tünde képzőművész – aki múltfelejtőként határozta meg magát – elefántmemóriával idézte fel a múltfeltáró képzőművészeti irányzat néhány alapvető ideológiai jellemzőjét és meghatározó személyiségét.

 

 

Kerekes Emőke a rendszerhalál utáni szocreál-indusztriál terepen (a hajdani Flacăra fonalfeldolgozó gyár épülete) jelöli ki az emlékezet terét, egy hatalmas orsónyi piros fonallal, amely jelen esetben úgy működik, mint az emlékezet vörös fonala, vagy Thézeusz zsinege. Csak követni kell és figyelni, milyen vizuális kódok mentén járható be az alkotó által felszínre hozott múltlabirintus.

 

 

A szesszel ellentétben az emlékezet sosem teljesen tiszta. Kik emlékeznek? Mire? Hogyan? Ráközelíteni lehet az adható válaszokra, pontosan tetten érni őket lehetetlen. Kerekes Emőke nem is próbálkozik vele. Csak felmutatja. Rácsos kazettákba zárt archív arcok. Kitekintők, és mégis, saját memóriájuk múltjába zártak. Az emlékezet terében talált tárgyak, lágy árnyékokba burkolva, mint költöztetésre kész meisseni porcelántálak. És maga a tér, kilúgozva, falfehéren. Ahogy a nézés ideje telik, határozottan jól jön a piros fonal, mert fennáll annak a veszélye, hogy a néző, mint egyén, belevész a kollektív emlékezet útvesztőjébe.

Remek kiállítás nyílt meg Kolozsváron. És a közeljövőben bárki megtekintheti, a Korunk Stúdiógalériában.

 

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS