// 2026. október 10., szombat // Gedeon

A kollektív emlékezet képei a Korunk Stúdiógalériában

// HIRDETÉS

A kollektív emlékezet tereit járjuk. Kerekes Emőke fotóművész a lélekvezetőnk.

Kettős eseményt ünnepelt tegnap délután a Korunk Stúdiógaléria. Amint azt Kántor Lajos, a galéria egyik alapító atyja elmondta, új tárlatszervezőt köszönthet a kolozsvári közönség, Fazakas Rita személyében. Kedélyesen hozzátette, hogy ezt a funkciót jobb helyeken kurátornak nevezik, jobb helyek  alatt értendők azok a szervezetek, amik többet is tudnak fizetni az elvégzett munkáért, ha egyáltalán. (Retorikai kérdés: ezzel más szervezeteket minősített fel, vagy az általa hosszú időn át vezetett szervezetet le?)

Fazakas Rita beköszönő szavai után következett az est fénypontja: Kerekes Emőke fotóművész Flacara/Breakdown című kiállításának megnyitója. Termetes, ám jól megkonstruált beszédében Márkos Tünde képzőművész – aki múltfelejtőként határozta meg magát – elefántmemóriával idézte fel a múltfeltáró képzőművészeti irányzat néhány alapvető ideológiai jellemzőjét és meghatározó személyiségét.

 

 

Kerekes Emőke a rendszerhalál utáni szocreál-indusztriál terepen (a hajdani Flacăra fonalfeldolgozó gyár épülete) jelöli ki az emlékezet terét, egy hatalmas orsónyi piros fonallal, amely jelen esetben úgy működik, mint az emlékezet vörös fonala, vagy Thézeusz zsinege. Csak követni kell és figyelni, milyen vizuális kódok mentén járható be az alkotó által felszínre hozott múltlabirintus.

 

 

A szesszel ellentétben az emlékezet sosem teljesen tiszta. Kik emlékeznek? Mire? Hogyan? Ráközelíteni lehet az adható válaszokra, pontosan tetten érni őket lehetetlen. Kerekes Emőke nem is próbálkozik vele. Csak felmutatja. Rácsos kazettákba zárt archív arcok. Kitekintők, és mégis, saját memóriájuk múltjába zártak. Az emlékezet terében talált tárgyak, lágy árnyékokba burkolva, mint költöztetésre kész meisseni porcelántálak. És maga a tér, kilúgozva, falfehéren. Ahogy a nézés ideje telik, határozottan jól jön a piros fonal, mert fennáll annak a veszélye, hogy a néző, mint egyén, belevész a kollektív emlékezet útvesztőjébe.

Remek kiállítás nyílt meg Kolozsváron. És a közeljövőben bárki megtekintheti, a Korunk Stúdiógalériában.

 

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS