// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Szent László szobrot kér a katolikus püspökség Várad főterére

// HIRDETÉS

A püspöki rezidencia udvarán kettő is áll – a kisebbiket ajánlják fel. Ez viszont sok magyarnak nem tetszik.

Szent László-szobrot kér a korábban a lovagkirály nevét viselő nagyváradi térre a helyi római katolikus püspökség is, amelynek illetékesei be is nyújtották már ezirányú kérésüket a városházára. Mint mondják, alternatív és egyben realista megoldásnak tartják azt, hogy a barokk Szent László-szobor – amely most a bazilika oldalsó bejáratánál áll – a róla elnevezett templom közelében helyet kapjon. Mint ismeretes, a helyi magyarság által ma is Szent László térként emlegetett központi rész immár egy hete teljes körű felújítás alatt áll, ez tette aktuálissá a kérdést, hogy a térrendezés nyomán a lovagkirály szobra ismét ott állhasson.

Böcskei László megyéspüspök hétfőn a Krónika megkeresésére elmondta, azért a barokk szobrot javasolták a városházának, és nem a jóval monumentálisabb bronzszobrot, mivel a nagyméretű emlékművet „nagyobb biztonságban" érzi jelenlegi helyén, azaz a székesegyház előtt. „Kérdés, hogy ezt kik fogják támogatni" – tette hozzá az egyházi elöljáró.

A szoborvita egyébként már a főtér hírhedt felújítási projektje alkalmával elkezdődött, akkor, amikor nyilvánosságra hozták, hogy ott majd felállítják Roman Ciorogariu ortodox és Radu Demetriu görög katolikus püspök szobrát.

A helyi magyarság jelezte, hogy szeretnék, ha az őket képviselő városalapító lovagkirály emlékművét is visszahelyeznék, ám Mircea Mălan alpolgármester ezt először arra hivatkozva hárította el, hogy a főtéren álló Szent László római katolikus templom kertjében katolikus egyházi személyként megtalálható – az egyébként olasz nemzetiségű stigmatizált kapucinus szerzetes – Pio atya szobra.

A Facebookon viszont a helyi magyar közösség tagjai között is vita alakult ki, mivel sokan úgy gondolják: a kisméretű barokk szobor sem a főtérhez, sem a magyar közösséghez nem méltó, ezért az 1892-ben elkészült bronzszobrot szeretnék újra a helyén látni.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS