Az állami támogatással működő műfordítói programok fontosságát hangsúlyozták azon a bukaresti beszélgetésen, amelyen román kiadók képviselői a kelet-közép-európai, de főként a magyar írók könyveinek a román könyvpiacon való jelenlétét vitatták meg.

A Balassi Intézet bukaresti központja és a Román Kulturális Intézet által szervezett rendezvényt a román főváros egyik legismertebb könyvesboltjában, a Bastiliában tartották.

A beszélgetésen Ştefania Nalbant, a Curtea Veche kiadó képviselője elmondta, hogy ők a 2000-es évek elején kezdték kiadni magyar írók műveit. Márai Sándorral kezdték, majd Esterházy Péterrel folytatták. Kezdetben nagy volt a lelkesedés, és nem folyamodtak állami támogatásért, de a 2008-ban kirobbant gazdasági válság több mint 30 százalékkal vetette vissza a román könyvpiacot.

Ettől kezdődően létfontosságúvá váltak az állami műfordítói programok – magyarázta -, hiszen ezek nélkül a magyar írók szinte egyáltalán nem jutnának el a román olvasókhoz, ugyanis a kisebb kiadók számára önerőből szinte lehetetlen veszteség nélkül kiadni magyar írók könyveit.

Hozzátette: általában a kelet-közép-európai írók, így a magyarok iránt is alacsony az érdeklődés a román piacon, egy kötetet legjobb esetben öt év alatt 2 ezer példányban lehet eladni. Ezt nagymértékben befolyásolja, hogy a román kiadók becslése szerint a 19 millió lakossággal rendelkező Romániában mintegy egymillióra tehető az aktív könyvvásárlók száma.

Nalbant az MTI kérdésére elmondta: Romániában Esterházy Péter és Nádas Péter a legismertebb kortárs magyar író, ami eredményes népszerűsítésük mellett annak is köszönhető, hogy többször jártak Romániában.

A beszélgetés résztvevői elmondták, hogy az egyik legjobban működő nemzetközi műfordítói program a Traduki, és több ilyen sikeres példára lenne szükség a műfordítás ösztönzésére.

Ioan Cristescu, a Tracus Arte Kiadó képviselője szerint hibát követnek el a román és a magyar kiadók, hogy elsősorban kortárs írók munkáit akarják megismertetni olvasóikkal, hiszen a románok és a magyarok nem ismerik egymás klasszikusit sem, így a kortárs írók iránt sem fognak érdeklődni. Szerinte a kiadóknak előbb azért kellene többet tenniük, hogy a klasszikusok műveit kedveltessék meg olvasóikkal.

Dan Croitoru, a Polirom Kiadó képviseletében megerősítette: annak ellenére, hogy nagyon sok jó kelet-közép-európai író van, a román nyelven kiadott könyveik iránt csekély az érdeklődés Romániában, és ezt igazolják a Poliromnál is jegyzett alacsony eladott példányszámok. Mint mondta, a román olvasók sokkal jobban érdeklődnek az ázsiai, a dél-amerikai és a nyugat-európai szerzők iránt.

Simona Sora író azt javasolta, hogy a Balassi Intézet javasoljon tíz olyan könyvet, amit érdemesnek tart lefordítani románra, a románok pedig szintén tízet, és mindkét fél tegyen meg mindent, hogy ezek kiadása megtörténjen. Szerinte csak ilyen pragmatikus megközelítéssel lehet eredményt elérni.

George Volceanov műfordító azt javasolta, hogy a Balassi Intézet hozza létre a magyar-román műfordítók adatbázisát. Úgy vélte, hogy ígéretes fiatal magyar-román műfordítói nemzedék ütötte fel a fejét, és érdemes odafigyelni rájuk.