// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Természetvédők „terrorjára” panaszkodnak a szatmári gazdák

// HIRDETÉS

A panaszosok szerint a zöldek megtiltják, hogy megműveljék a földjeiket. A környezetvédők szerint ők csak a dolgukat végzik.

Elégedetlenek a Túr menti Natura 2000 övezetet kezelő Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti tevékenységével a józsefházai gazdák, mert megszabják, mit és hogyan termeszthetnek. Az egyesület akadályozza a mezőgazdasági tevékenységünket — hangoztatták a józsefházai gazdák a keddi prefektusi fogadóórán.

A tízfős delegációt Cosmin Dorle, a Prefektusi Hivatal Jogi Osztályának főnöke fogadta. A panaszosok elmondták, hogy az EKE nem ad engedélyt számukra, hogy a szántóföldként bejegyzett földjeiken gabonát termesszenek, mivel ott állítólag van egy legelő is, amely védett terület.

„Mi már a rendszerváltás óta szántunk-vetünk az említett területen, azonban 4-5 éve meg van szabva, hogy mit termeszthetünk saját mezőgazdasági területünkön, illetve a bérbe vett földeken. Van olyan eset, amikor az EKÉ-től kapunk ugyan engedélyt gabonatermesztésre, azonban azzal a kikötéssel, hogy nem használhatunk a munkálat során mezőgazdasági gépeket, gyomirtó szereket és műtrágyát sem. Ilyen körülmények között nem tudunk profitot termelni, s a csőd szélére sodrósunk” — panaszolták a termelők, akik azt is elmondták, mivel természetvédelmi területen van a földjük, ettől az évtől a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) is meghatározott keretek között ad támogatást.

„Mi semmi mást nem csinálunk, mindössze a törvényeket tartatjuk be. Aki elégedetlen a tevékenységünkkel, bírósághoz fordulhat” — fejtette ki Márk-Nagy János, az EKE ügyvezető igazgatója, aki szerint Románia az EU-csatlakozási szerződésben vállalta, hogy megőrzi az értékes gyepterületeit. Hozzátette: létezik egy külön gyeptörvény, mely ezeket az előírásokat tartalmazza. Az igazgató szerint ők a valós helyzetet veszik alapul, és nem a kommunista időszakban, a tervgazdálkodás során készült regisztereket, melyekben lényegesen nagyobb területek szerepeltek szántóként, mint amennyi valóban alkalmas volt művelésre.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS