// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Autonóm lesz-e Donyeck és Luhanszk?

// HIRDETÉS

A minszki megállapodás jó. De nem jó semmire.

Diplomáciai siker volt a minszki csúcstalálkozó? Távolról sem. A fehéroroszországi tárgyalás hozott egy minimális nyereséget Angela Merkelnek és François Hollande-nak, egy sokkal inkább formális megjelenési lehetőséget Petro Porosenkónak és egy egyértelmű győzelmet Vlagyimir Putyinnak. A Kreml még akkor is elérte a célját, ha betartják a menetrendet. És annak minimális esélye van, hogy betartják a megállapodás pontjait.

Egy sor kényelmetlen kérdés és válasz:

Visszavonulnak a katonai erők a minszki menetlevélben meghatározott vonalakig? – Nehéz megmondani. Ukrajna számára ez nem okozna semmilyen gondot. Tekintettel arra, hogy mennyit haladt előre a frontvonal az utóbbi öt hónapban, Kijev éppenséggel területet nyer. A szeparatisták jelentik a nagy gondot, akik nagyon sok, súlyos harcokkal megszerzett területet veszítenének.

Visszavonják a nehézfegyverzetet? – Egy ütközőövezet létrehozása az előző megállapodásban is szerepelt. A harcok kiújulása nem tette lehetővé a megvalósítást. Ezúttal attól függ majd, hogy a felek mennyire akarják betartani a menetlevelet és a tűzszünetet. A legjobb esetben visszavonják a tüzérséget és a rakétarendszereket, de az új pozíciókban megerősítik a hadállásokat.

És ha már szóba került: betartják a tűzszünetet? – A szeparatisták 2014 szeptemberében megsértették a tűzszünetet és új offenzívát indítottak. Tény, hogy mind az ukrán hadseregben, mind a szeparatista csapatokban vannak olyan elemek, amelyek saját belátásuk szerint cselekednek. Ha Kijev, illetve Moszkva ellenőrzés alatt képesek őket tartani, akkor a tűzszünetnek van némi esélye.

Működni fog az EBESZ-megfigyelés? – Talán egyetlen dolgot lehet nagy bizonyossággal elmondani az ukrán hadseregről, nevezetesen azt, hogy sohasem avatkozott be az EBESZ-megfigyelők tevékenységébe. A szeparatisták viszont szisztematikusan akadályozták azt, sőt néhány napig túszként tartottak fogva több nemzetközi megfigyelőt. Ezen túlmenően azonban hiányzik a megfigyelési technika, mint például az erre a célra felhasználható drónok és műholdak.

Megszavaz a kijevi Parlament 30 napon belül egy határozatot a donyecki és luhanszki ideiglenes területi autonómiáról? – Több okból is kevéssé valószínű. Először is magukról az eljárásokról van szó, aztán arról, hogy a politikai osztály miként tud majd eladni egy ilyen lépést a háború által sújtott közvéleménynek. Kijev számára ez egy nehezen elviselhető pofon. A Nemzeti Gárda önkénteseinek még inkább.

Módosítani fogja Ukrajna az alkotmányt az év végéig? – Még kevésbé valószínű, mint az ideiglenes törvény elfogadása. Petro Porosenko ukrán elnöknek több mint kétharmados többsége van, ami elég szavazatot jelenthetne. De a koalíció öt pártból áll, ezek egy része pedig elutasíthatná Donyeck és Luhanszk kibővített autonómiáját. Porosenko rögtön a tárgyalások után igyekezett biztosítékokat adni arra, hogy „nem történtek utalások autonómiára”. A koalíciójában olyan párt is van, mely nyíltan a katonai megoldást támogatná keleten. A másik ellenzékben van.

Átveszi Ukrajna az Oroszországgal meglévő határ ellenőrzését a szeparatista területeken? – Ez a „politikai élet normalizálódásától”, vagyis az ideiglenes autonómiatörvénytől, az alkotmány módosításától és helyi választások kiírásától függ a keleti területeken. Még ha ezek 2015 végére vagy 2016 elejére meg is történnek, addig Oroszország azt tehet, amit akar. Nem furcsa, hogy a szeparatisták lőszere sohasem fogy el?

Kivonják Ukrajnából a külföldi katonákat? – A minszki „béketárgyalások” éjszakáján 50 orosz tank, 40 rakétarendszer és 40 páncélozott jármű lépte át a határt. Mennyire lehet realista ez a forgatókönyv?

Mennyire bízhatunk egy Putyin által aláírt dokumentumban? – Semennyire. Hiszen az orosz elnök nem régebben, mint 2014 szeptemberében írt alá egy olyan békeszerződést, amely sehova sem vezetett. Nem beszélve az 1994-es budapesti szerződésről, mellyel Oroszország, akárcsak ez utóbbi megállapodásban, Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartását vállalta.

Mi volt az európaiak valódi célja a minszki tárgyaláson? – Ha realisták akarunk lenni, akkor Merkel és Hollande a legvalószínűbb módon a szeparatisták előretörését akarták megállítani. Ukrajna katonai vereségei nem jelentettek egyebet, mint a Kijevnek történő fegyverszállításokról szóló vita fokozódását, amit a német és francia vezetők mindenképpen elutasítanak.

Mi volt Vlagyimir Putyin valódi célja? – Semmi. Az orosz elnök, ha itt tényleg meg akar állni, már elérte a célját. Minden aduja megvan a konfliktus jegeléséhez és egy ütközőállam létrehozásához Oroszország és a Nyugat között. Ukrajna sem az EU-hoz, sem a NATO-hoz nem csatlakozhat vitatott határokkal, még ha szeretne sem. Egy jegelt konfliktuson keresztül gyakorolt nyomás pedig eszközöket nyújt számára az ukrán politika befolyásolására.

Valójában megengedheti magának Putyin az ukrán kaland lezárását? – Nem nagyon. A kremli vezető óriási forrásokat fektetett be a „határon túli oroszok megvédésének” tervébe, propagandagépezete pedig intenzíven dolgozott egy ennek kedvező közvélekedés kialakításán. Ha vereséget szenvedne a közvélemény szemében, akkor ez – valószínűleg – a hatalmába kerülne. A partnerországok előtt sem mutatna jól.

Végül egy olyan kérdés, mely fel sem merült az utóbbi hónapokban: mi történik a Krímmel? – Semmi.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS