Nem indít külön keresetet a Kolozs megyei RMDSZ a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyében, hogy a civil kezdeményezést ne fojtsa meg a pártpolitika – derül ki a kolozsvári önkormányzat RMDSZ-es frakciójának mai közleményéből.
Az ügyben pert indító, alapfokon megnyerő, majd a táblabíróságon elveszítő Európai Magyar Emberjogi Alapítvány képviselőjével, Szőcs Izabellával (képünkön) ma tárgyalt az RMDSZ helyi frakciója Horváth Anna alpolgármester irodájában. Szőcs Izabella meggyőzte az RMDSZ-es politikusokat, hogy ha a politikai pártok által indított pereket összekapcsolják a civil kezdeményezéssel, akkor
az utóbbi esélyei csökkennek.
Az RMDSZ arra buzdítja tagjait és valamennyi kolozsvári magyart, hogy egyénileg csatlakozzon a most elindított Ezer per tavasza kezdeményezéshez.
Szőcs Izabella már hétfői sajtótájékoztatóján is arra kérte a pártokat, hogy ne indítsanak pert a kétnyelvű helységnévtáblákért, mert azt most egy kolozsvári civil szervezet fogja megtenni, a 2014 végén bejegyzett Minority Rights Alapítvány. Ehhez kéri civilek és szervezetek csatlakozását.
Holnap pedig kezdődik az Ezer per tavasza, a musai-muszaj.ro kezdeményezése, amelynek célja, hogy legalább 1000 kolozsvári polgár kérje beadványban a többnyelvű városnévtáblák kihelyezését, és legalább 1000 polgár csatlakozzon az új perhez.
Az elmúlt húsz évben
- az RMDSZ politikai eszközökkel folyamatosan napirenden tartotta a magyar nyelvű helységnévtáblák kérdését;
- megpróbált támogató partnert keresni a román pártok között a kolozsvári magyar közösség ezen határozott igényének érvényesítésére, amelyre ezidáig nemcsak a mindenkori városvezetés, de valamennyi helyi román alakulat újra és újra nemet mondott;
- 2002-ben, Gheorghe Funar polgármesteri mandátuma idején a városban akkor még 20% feletti magyar közösség jogaira hivatkozva, sikerült tanácsi határozatot elfogadtatni a háromnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére vonatkozóan, amelyet azonban az akkori polgármester nem teljesített;
- később, a magyar képviselők Sorin Apostunak nyújtottak be egy 13 000 aláírással megerősített, 13 pontos beadványt, amely a magyar helységnévtáblák mellett, a műemlékek többnyelvű feliratozásának igényét is tartalmazta;
- a helyi tanács RMDSZ-es tagjai az önkormányzati üléseken többször is felszólaltak, a megyei szervezet pedig valamennyi politikai párttal folytatott tárgyalásain napirenden tartotta, tartja a tábla-ügyet
– mondták el az RMDSZ-es tanácsosok.