// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A verespataki bányaberuházás ellenzőinek üzent Johannis

// HIRDETÉS

Verespatak első írásos említésének 1884. évfordulója alkalmából posztolt a Facebookon Johannis.

A települést védő Alburnus Maior egyesület a napokban azt kifogásolta, hogy Johannis a kormány és a beruházó közti tárgyalások újrakezdését szorgalmazta. A civil szervezet arra emlékeztette az államfőt, hogy a választási kampányban még azt mondta, nem érthet egyet egy olyan technológiával, amely katasztrófákhoz vezethet. Ehhez képest pedig megválasztása után „optimizmust sugárzó” megnyilatkozásával próbál felszínen tartani „egy életképtelen és törvénytelen” beruházási tervet.

Az Alburnus Maior február hatodikát, a település első írásos említésének napját Verespatak napjává nyilvánította, amikor kiállításokkal és kulturális programokkal igyekszik felhívni az országos és nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy a római kori településen értékes

kulturális, természeti és ipartörténeti örökséget veszélyeztetne a külszíni bányászat.

Az államfő a bányaprojekt ellenzői felé tett gesztust azáltal, hogy ezen az általuk meghonosított nem hivatalos ünnepen köszöntötte az erdélyi települést.

„Verespatak kulturális és természeti örökségünk jelképévé vált. A település nevében olyan közösségi mozgalom indult, amelyről elmondható, hogy hegyeket képes megmozgatni" – írta Johannis. Hozzátette: a település jövőjét az európai környezetvédelmi szabványok és az örökségvédelmi törvények betartásával kell megtervezni, de azoknak a szakembereknek a véleményét is meg kell hallgatni, akik hozzájárulhatnak a térség gazdasági újjáélesztéséhez.

A verespataki ciántechnológiás aranybánya megnyitását tervező kanadai Gabriel Resources vállalat január közepén levélben fordult a román államfőhöz és Victor Ponta miniszterelnökhöz,

sürgetve a tárgyalások újrakezdését a bányaprojekt elindításáról.

A cég kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben nemzetközi kereskedelmi bírósághoz folyamodik, és kártérítést követel. 

A Gabriel Resources romániai leányvállalatán, a Rosia Montana Gold Corporationon keresztül 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni Verespatakon a vitatott ciántechnológia alkalmazásával. A vállalat immár több mint másfél évtizede próbálja megszerezni a kitermelési engedélyt, sikertelenül.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS