// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Romániának a schengeni övezetben van a helye

// HIRDETÉS

Ezt hangoztatta Klaus Johannis államfő a Bukarestben akkreditált külföldi diplomatákhoz intézett beszédében. Románia többek között Magyarországgal is erősítené együttműködését.

Johannis szerint Románia teljes mértékben teljesíti a csatlakozáshoz szükséges feltételeket – jelentette ki a Bukarestben akkreditált külföldi diplomatákhoz intézett beszédében. Elnöki mandátuma alatt folytatni akarja Románia európai integrációját, így a schengeni csatlakozás és

az euró bevezetése továbbra is aktuális célkitűzés marad.

Úgy vélte, hogy Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása kizárólag politikai okok miatt késik, és szerinte az EU legnagyobb hiányossága nem gazdasági jellegű, hanem a partnerek közötti bizalom hiányában mutatkozik meg, ami hátrányos megkülönböztetéshez vezet. „Partnereink kötelessége, hogy korrektek legyenek a kiértékelésekben és a szabályok alkalmazásában. Hiszünk a betartott szabályokban, illetve olyanokban, amelyek nem módosulnak a változó érdekek függvényében” – mondta Johannis, aki szerint az európai intézményektől kapott biztosítékok alapján Románia arra számít, hogy a schengeni övezet tagállamává válik.

Románia kész hozzájárulni a schengeni övezet hatékonyabb működéséhez,

mondta Johannis és elismerte, szigorúbban kell őrizni az EU határait, ugyanakkor nem sérülhet a szabad mozgáshoz való alapvető jog sem. Az államelnök kiemelte Románia és az Egyesült Államok stratégiai partnerségének fontosságát, és közölte, Bukarest a dinamikus együttműködés folytatásában érdekelt. Továbbá fontosnak nevezte Romániának a Franciaországgal, Olaszországgal, Lengyelországgal, Ausztriával, az Egyesült Királysággal, Spanyolországgal és Törökországgal létező stratégiai partnerségének gazdagítását, majd megemlítette a Magyarországgal és Bulgáriával való kétoldalú együttműködést, amelyet főleg a

határ menti együttműködések területén akar erősíteni Bukarest.

Johannis megállapította, hogy Bukarest és Moszkva kapcsolatát beárnyékolja az ukrán válság, és a konstruktív párbeszéd visszaállításához elsősorban arra van szükség, hogy Oroszország tiszteletben tartsa a nemzetközi jog elveit. Rámutatott: Bukarest Kínával is fejleszteni akarja kapcsolatait főleg a gazdasági együttműködés terén.

Fotó: http://onlinereport.ro 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS