// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Erdélyi magyar kastélyokat árvereznek el

// HIRDETÉS

Egy bukaresti aukciósház kínálatában szerepel a két történelmi ingatlan. Az áruk összesen egymillió euró.

A bukaresti Artmark aukciós ház eladásra kínálja a Maros megyei sáromberki (Dumbravioara) Teleki-kastélyt és a Hunyad megyei poklisai (Paclisa) Pogány-kastélyt.

Az aukciósház – a honlapján közölt tájékoztatás szerint – szerdán mutatja be Bukarestben a történelmi épületek értékesítésére létrehozott üzletágát, amelynek kínálatában a két erdélyi kastély mellett más, a román kulturális örökség részét képező ingatlanok is szerepelnek.

Az Artmark illetékese az MTI-vel közölte, a kastélyokat nem a képzőművészeti alkotások esetében megszokott árverésen szeretnék értékesíteni, hanem a potenciális vásárlóktól várnak vételi ajánlatot. A kiindulási ár a Teleki-kastélyt esetében 450 ezer euró, a Pogány-kastély esetében pedig félmillió euró. Az Artmark illetékese közölte, hogy az eddigi visszajelzések alapján bizakodóan tekintenek az új üzletágra és

több erdélyi történelmi épületről is tárgyalásokat folytatnak

az ingatlanok tulajdonosaival.

A Krónika hétfői számában felidézte, hogy a Marosvásárhelytől 12 kilométerre északra fekvő sáromberki Teleki-kastélyt 1769-ben kezdték építeni, a munkálatok több mint fél évszázadig tartottak. A kommunista rendszerben államosított ingatlant 2005-ben szolgáltatta vissza az állam a Teleki családnak. Az 5050 négyzetméteres beépített területű ingatlanban – melyhez 1,5 hektáros telek tartozik – mezőgazdasági szakközépiskola működik.

A Kanadában élő tulajdonos, Teleki Samu a lapnak elmondta, néhány évvel ezelőtt

hallani sem akart az örökség elidegenítéséről,

de azóta belátta, hogy az épület egykori pompájának a visszaállításához tőkeerős befektetőre van szükség. Az 1750 lakosú Sáromberkén a magyar lakosság aránya 84 százalékos.

A Retyezát-hegység lábainál fekvő poklisai Pogány-kastélyt a 19. század elején építették. Az impozáns épülethez 18 hektáros védett park tartozik. A román lakosságú falu kastélyában az államosítás után szellemi fogyatékos gyermekek intézete működött.

A bukaresti Artmark aukciós ház – saját közlése szerint – 2014-ben 78 százalékos részesedéssel rendelkezett a romániai műkincspiacon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS