A román államfő a Hűséges Szolgálat érdemrend lovagi fokozatát adományozta Asztalos Erzsébetnek, Bóné Gabriellának, Braun Viorának, Diamantstein Zsuzsannának, Mármor Mártának, Székely Lászlónak és Tusa Etelkának.

 

Az eseményről beszámoló, liberális kötődésű Adevarul hírportál az elnöki rendelet kapcsán felidézte, hogy a decemberben hivatalba lépett új román elnök mandátuma első kitüntetését Octav Bjozának, a romániai volt politikai foglyok egyesülete elnökének adományozta.

 

Az államfő akkori gesztusa miatt az Antiszemitizmust Figyelő Központ (MCA) romániai szervezete csalódottságát fejezte ki arra hivatkozva, hogy Bjoza állítólag több ízben egy újfasiszta mozgalom rendezvényén mutatkozott, és a légionárius mozgalom – az egykori román fasiszta félkatonai szervezet – vezetőit méltatta, akiket a börtönben ismert meg. Johannis utólag egy interjúban megvédte Bjozát, akit szerinte igazságtalanul gyanúsítanak antiszemitizmussal.

 

A román képviselőház házbizottsága pénteken felhatalmazta Valeriu Zgonea házelnököt, hogy hétfőn a csehországi Terezínben a román parlament nevében aláírja azt a közös nyilatkozatot, amelyben az antiszemitizmust ítélik el az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján résztvevő házelnökök.

 

A romániai Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet egy tavalyi közleménye szerint 1944 májusában 132 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba az akkor Magyarországhoz tartozó Észak-Erdélyből. A román állam pedig csak a kétezres évek elején ismerte el a Ion Antonescu vezette kormány felelősségét több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidó megölésében az 1941-44-es időszakban. Október kilencedike, a bukovinai deportálások kezdetének napja pedig 2004 óta a holokauszt romániai emléknapja.

 

A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában. A holokauszt túlélőinek és leszármazottaiknak a túlnyomó többsége az utóbbi hét évtizedben elhagyta az országot. A 2011-es népszámláláson 3500-an vallották magukat zsidónak.