// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Nem tudnak spórolni a megyei önkormányzatok

// HIRDETÉS

Az erdélyi és partiumi megyék közül Szatmár költ a legtöbbet.

A megyei önkormányzatok által fizetett közüzemi számlákat hasonlította össze az Országos Fogyasztóvédelmi és Program- és Stratégiapromoválási Egyesület (A.N.P.C.P.P.S. Romania – InfoCons), hogy rangsorolja, miben költekeznek túl a megyei tanácsok. Ami az erdélyi, partiumi megyéket illeti, Szatmár, Máramaros, Szeben és Maros megyék viszik a prímet.

A felmérés 2014 szeptembere–decembere között készült, és a megyei tanácsok 2013-as, illetve 2014 első hat hónapjának kiadásait vetették össze. A felmérésben 85.36%-os volt a részvétel.

Fejezetekre lebontva elemezték, melyik megyei tanács mire költ legtöbbet. Szatmár megye több kategóriában is vezet, pedig alkalmazottainak száma alig haladja meg a 150-et. Bár nem az ország leghidegebb megyéje, 2013-ban itt fizettek a legtöbbet a hőszolgáltatásért (440 ezer lejt). Szatmár az áramszolgáltatónak is kész vagyont fizetett 2014 első felében (210 ezer lejt). Máramaros ebben a kategóriában második helyen szerepel (150 ezer lejjel), de a hőszolgáltatás után fizetett kiadások kategóriájában 2014 első felében átvette a vezetést.  

A mobil és vezetékes telefonhasználat terén Szatmár ismét jól teljesít: az észak-nyugati régió megyéi közül itt költenek legtöbbet erre a célra (200 ezer lej). Országos szinten ez az összeg a második legnagyobb. Míg az erdélyi megyék többségében az alkalmazottaknak legfeljebb 1000 lej áll a rendelkezésükre mobilhasználatra, addig Szatmár megyében egy alkalmazott után évi 5000 lejt fizet az önkormányzat.

Az észak-nyugati régióban Arad megye költ a legtöbbet üzemanyagra (110 ezer lej), de előkelő helyen szerepelnek Kovászna, Beszterce-Naszód, Bihar és Máramaros megyék. A gépkocsik kötelező biztosítása is sok pénzt visz el, a legtöbbet Szeben és Maros megye fordít erre a célra.

Vannak ugyanakkor olyan megyék, amelyek vagyonokat költenek újságok és kiadványok előfizetésére: Beszterce-Naszód például évi 50 ezer lejt. A legtöbb erdélyi önkormányzat egyébként drasztikusan csökkentette az elmúlt évben az írott sajtóra fordított kiadásokat. 

Fotó: ziardecluj.ro

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS