// 2026. szeptember 12., szombat // Mária
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Nem vagyok Charlie, de lehetnék

// HIRDETÉS

Hatalmas viták zajlanak az online nyilvánosságban a párizsi tragédia lehetséges tanulságairól. Tisztázzunk néhány fontos kérdést.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2015. január 09., 18:33

Az internet népe már csak olyan, hogy szereti a spekulációkat meg a zsigeri reakciókat. Amióta Párizsban lemészároltak szinte egy teljes szerkesztőséget, egyikből sincs hiány: az összeesküvés-elméletektől (a támadást valójában megrendezték, akárcsak kilencpertizenegyet, a tudjukkik) a Charlie Hebdo karikaturistáinak felelősségét firtató nézetekig terjed a skála, és még azon is túl, a politikai korrektség már-már kóros megnyilvánulásain (a terroristák vallási hátteréről beszélni megbélyegzés!) a felbugyogó iszlámgyűlöletig. 

Mivel zsurnaliszták volnánk, különösen érzékenyen érint az a felvetés, miszerint az erőszak ugyan elítélendő, de a francia karikaturisták végső soron maguknak keresték a bajt, mert mások világnézeti és vallási nézeteinek megsértése nem lehet része a szólásszabadságnak. Durvább megfogalmazásban: Charliék azt kapták, amit megérdemeltek.

Tennék egy rövid kitérőt, csak hogy világossá tegyem, milyen alapról beszélek. A Charlie Hebdo a harcos francia antiklerikalizmus baloldali hagyományainak zászlóvivője volt, amelynek szellemisége egyáltalán nem áll közel hozzám.

 

Nemcsak azért, mert nem vagyok balos, hanem mert  lapszerkesztőként úgy gondolom: politikusokat, pártokat, szervezeteket, közszereplőket nyugodtan ki lehet – esetenként kell – gúnyolni, de az emberek vallási, nemzeti vagy szexuális identitásával nem szerencsés (és nem is etikus) piszkálódni.

 

Van azonban egy rossz hírem: attól, mert én így gondolom, nem kötelező így gondolnia másnak is, ugyanis a véleményszabadság nem egyéni ízlés kérdése. Mindez azt jelenti, hogy amit a Charlie Hebdo művelt, bőven belefér a szólásszabadságba.

 

A szólásszabadság ugyanis nem más, mint ami a megnevezéséből következik: a szólás szabadsága. Kimondhatok olyasmit, amivel megbántom mások érzékenységét, anélkül, hogy bántódásom esnék, és vice versa. Dönthetek úgy is, hogy visszafogom magam például a valláskritika terén, de ne azért kelljen így döntenem, mert a fejemnek szegezett kalasnyikovok erre kényszerítenek. Amikor a kalasnyikovok belépnek a képbe, onnantól az egész ízlésvita értelmét veszti – onnantól nem kétséges, kinek az oldalán kell állnunk, függetlenül a személyes véleményünktől.

 

A Je suis Charlie címkével feltörő szimpátiahullám elsősorban nem a lap tartalmának szól (szólhat annak is, de ez most mellékes), hanem ennek az elvnek, amely körül a nyugati világban többé-kevésbé konszenzus alakult ki, és amelyből nem engedhetünk saját kulturális identitásunk alapértékeinek feladása nélkül. Nem fogadhatjuk el, hogy a mégoly ellenszenves, de erőszakra nem uszító vélemény méltó büntetése lehet a halál. Volt már itt, Erdélyben, Romániában olyan rendszer, amely ezt tette, és nem éreztük benne jól magunkat.

 

Ferenc pápa imádkozott az áldozatokért, pedig Charliék sem őt személyesen, sem a katolikus egyházat nem kímélték. Egy arab fiatalember pedig a Charlie vagyok-hullám kellős közepén ezt a szöveget posztolta: Nem vagyok Charlie, Ahmed vagyok, a halott rendőr. Charlie kigúnyolta a hitemet és a kultúrámat, én pedig meghaltam annak a jogának a védelmében, hogy ezt megtehesse.

 

Most már tetszik érteni?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Nagyot fordul a Kerék csárda: 450 férőhelyes rendezvényközpontot épít a kolozsvári vendéglátós család
Krónika

Nagyot fordul a Kerék csárda: 450 férőhelyes rendezvényközpontot épít a kolozsvári vendéglátós család

A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt
Főtér

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt

Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
Székelyhon

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.

Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?
Krónika

Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?

Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.

Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá
Székelyhon

Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá

Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS