Dinescu: nálunk még a kapitalizmust is a komcsik csinálták meg

Romániában csak egy emberségesebb kommunizmusban reménykedtek az emberek Nicolae Ceaușescu diktatúrája idején, és nem voltak olyan rendszerellenes erők, amelyek készen álltak volna arra, hogy átvegyék a hatalmat - mutatott rá Mircea Dinescu költő, az 1989-es forradalom egyik meghatározó alakja, aki a kommunista diktatúra megdöntésének 25. évfordulója alkalmából nyilatkozott a magyar közmédiának.

Dinescu szerint Ceaușescu Romániájában a kommunizmus örök életűnek tűnt, az emberek nem bíztak radikális változásban, csak azt várták, hogy meghaljon a diktátor.

„Abban reménykedtünk, hogy nálunk is elkezdődik a peresztrojka, a glasznoszty, mint Oroszországban. Egy lazább rendszerre, egy vidámabb barakkra vágytunk, azt gondoltuk, hogy  Ion Iliescu (a kommunista pártvezetés egyik kegyvesztett tagja, a későbbi államfő) lesz a következő pártfőtitkár, aki engedékenyebb lesz, talán a cenzúra sem lesz olyan szigorú, hiszen ő egy színházba járó, tanultabb ember" - emlékezett vissza a költő.

Mint mondta, akkor senki sem hitte, hogy a kommunizmust Romániában a kapitalizmus váltja majd fel, olyan fogyasztói társadalom, amelyet a pártaktivisták és a „szekusok" - a hírhedt Securitate, a kommunista politikai rendőrség tagjai - hoznak létre.

„Ők voltak az egyedüliek, akiknek pénzük is volt hozzá. Ugyanez történt Magyarországon is, Csehországban, Lengyelországban, és Oroszországban, ahol

az új oligarchia a régi állami vezetés második vonalából alakult ki.

Ők azok a volt vállalatvezetők, a fiatal pártaktivisták, az iskolázottabb fiúk, akiket a kommunizmus idején képeztek ki arra, hogyan működik a kapitalizmus, mert diplomaták voltak, vagy kémek, mint például Putyin Németországban. És ők tudták, hogy hogyan működik az a rendszer, hazatértek a saját országukba és gyakorlatba ültették a poszt-kommunista kapitalizmust" - magyarázta Dinescu.

Úgy vélekedett, Ceaușescu számára végzetes volt, hogy a (Tőkés László elhurcolása ellen tiltakozó megmozdulásból rendszerellenes lázadássá terebélyesedett) temesvári népfelkelést megpróbálta vérbe fojtani, hogy a tüntetők közé lövetett.

Kifejtette: a Szabad Európa Rádióban az egész ország hallhatta a temesvári véres megtorlás idején készült, döbbenetes hatású hangfelvételt, amelyen lövöldözés és kiabálás hallatszik. Ebben a feszült hangulatban elég volt egy petárda ahhoz, hogy a Ceaușescu által (a temesvári „zavargások" elítélése érdekében) összehívott nagygyűlésen a tömeg a diktátor ellen forduljon, és az egész országban kitörjön a Ceaușescu-ellenes lázadás - mutatott rá Dinescu.

Arra a kérdésre, hogy hogyan került a forradalom élvonalába, Dinescu felidézte, hogy december 22-én délben, a házi őrizetét felügyelő szekusok eltűntek a lakása elől, kiment az utcára, ahol Domokos Gézával, a Kriterion könyvkiadó igazgatójával találkozott, aki később a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) első elnöke lett.

Ő hívta fel a tüntetők figyelmét Dinescura, akinek a nevét sokan ismerték a Szabad Európa Rádióból, de nem tudták, hogy néz ki. A tömeg hatalmas lelkesedéssel fogadta, és amikor a Román Televízióhoz értek, ismert ellenállóként

ő lehetett az, aki élő adásban az egész országnak tudtára adta, hogy a diktátor megszökött.

Arra a kérdésre, hogy forradalom vagy államcsíny történt-e 1989-ben Romániában Dinescu kifejtette: a forradalom hitelességét azok az értelmiségiek kérdőjelezték meg, akik a diktatúra idején mélyen hallgattak, de Ceaușescu bukása után hirtelen bátor kommunistaellenes forradalmárként jelentek meg a közvélemény előtt.

„Ez népfelkelés volt, ez világos! Csakhogy nekünk nem volt Charta 77-esünk, mint cseheknek, nem voltak szabad szakszervezeteink, mint a lengyeleknek, vagy olyan életképes, ellenálló értelmiségünk, mint a magyaroknak (...)

Nálunk nem volt, aki átvegye a vezetést Ceaușescu bukása után, ezért jött a kommunista vezetőség második vonala és ragadta magához a hatalmat.

Ez történt: egy népfelkelés - mert ugye milliók vonultak akkor utcára -, majd jöttek az ügyes fiúk, akik csendben rátették a kezüket a hatalomra" - összegezte Mircea Dinescu.

Az 1950-ben született Mircea Dinescu 21 éves volt, amikor megjelent első verseskötete, amiért megkapta az írószövetség debüt-díját. A 80-as években egy irodalmi folyóirat szerkesztője volt. 1989 márciusában a francia Libération közölt egy diplomáciai postával nyugatra csempészett interjút vele, amelyben nyíltan bírálta a Ceaușescu-rezsimet. A Szabad Európa Rádióban ismertetett interjú miatt elveszítette állását és házi őrizetbe helyezték. 1989. december 22-én ő jelentette be a Román Televízióban, hogy a diktátor elmenekült.

Kép: www.ringincentrulvechi.ro