Bár Románia
- a magyar export második legfontosabb célországa (Németország után),
- a magyar importban a 12. legfontosabb ország,
- közel nyolcezer magyar és vegyes tőkéjű cég működik az országban,
- rendszeresek a magyar-román üzleti és mezőgazdasági fórumok,
- mintegy 12 ezer kkv vesz részt a magyar-román külkereskedelemben,
- létezik a Kárpátia nevű Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara,
- működik a magyarországi és a romániai magyar üzletembereket tömörítő egyesület,
Magyarország mégis külön Üzleti Központot nyitott ma a Kolozsvári Főkonzulátoson. A harmadikat az ilyen központok sorában. Íme:
Kubatov Anikó és Mile Lajos
De miért?
– kérdeztük a megnyitó sajtótájékoztatón. Mert Magyarországnak világraszóló tervei vannak:
- teljes gazdaságát át akarja alakítani agrárközpontúról iparközpontúvá,
- az EU-ban a legmagasabbra akarja növelni az ipar hozzájárulását a GDP-hez,
- az EU-ban a legmagasabbra akarja növelni az export arányát a GDP-ben,
- ő akarja a legmagasabb, egy főre jutó közvetlen működő tőkét (FDI) Közép-Európában,
- 1500 exportképes cégének keres külföldi piacokat.
Hogyan?
- 81 helyett jövőre már 134 külgazdasági attasé teljesít szolgálatot a külképviseleteken;
- összevonják a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (névsorrend=fókuszváltás!) a külgazdasági attaséi hálózat, a Befektetés-ösztönzési Ügynökség (HIPA), a Magyar Nemzeti Kereskedőház és az Eximbank irányítását;
- a külgazdasági stratégiát lebontották országokra, ezeket most kapták meg a külképviseletek
– tudtuk meg Kubatov Anikótól, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külkereskedelmi Főosztályának vezetőjétől.
Mit lehet a virágzó román-magyar gazdasági kapcsolatokon fejleszteni?
- Vannak még tartalékok, és fokozható a szinergia – mondta Mile Lajos kolozsvári főkonzul.
- lehet még gyorsítani a határt keresztező infrastruktúra fejlesztését (főként a kétirányú szállítást is lehetővé tévő gázvezetékekét),
- van még mit párbeszédelni a kisebbségi jogok nyitott kérdéseiről, miközben az erdélyi magyarokra a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének motorjaként is tekintenek,
- újabb konzuli irodákat szeretnének nyitni,
- kolozsvári kulturális intézetet szeretnének nyitni
– tudtuk meg a sajtótájékoztatón.
Ki lesz a kolozsvári gazdasági attasé, és miért nincs itt?
Mert csak ma zárul a jelentkezés a pályázatra, amelyet ezekre az állásokra hirdettek meg – mondta Kubatov Anikó. A kiválasztott személy jövőre már biztosan itt dolgozik az Üzleti Központban, addig a konzulátus gazdasági ügyekkel megbízott munkatársa, Kálmán Zsolt vezeti.
Mit lehet itt csinálni?
A vállalkozók adatbázisokban kereshetnek üzletfeleket.
Technikai és adminisztratív segítséget kapnak a konzulátus munkatársaitól.
Tárgyalhatnak egymással – ezért választották le ezt a tárgyalót a rendezvényteremről.
Ha majd megérkezik, a külgazdasági attasé
- kitanulmányozza a jogi környezetet,
- ismeretséget köt a helyi vállalkozókkal,
- adatbázist kezel,
- figyeli a romániai közbeszerzési pályázatokat,
- üzleti lehetőségekkel ismerteti meg a magyarországi vállalkozókat,
- segíti a magyar termékek népszerűsítését Romániában.
Szóval ne legyen kétségünk afelől, hogy „a külpolitika fő fókusza immár a külgazdasági expanzió támogatása és a nemzeti érdekek határon átnyúló érvényesítése”.