// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Románia nem akarta tudni, mi zajlik a „CIA-börtönökben”

// HIRDETÉS

Románia nem volt olyan helyzetben, hogy megkérdezze a CIA-tól, hogy ugyan miféle központokat működtet az ország területén. Egy nemzetbiztonsági illetékes szerint, nem is nagyon akarták megtudni.

A román hatóságok a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően „tranzitközpontokat” bocsátottak a CIA rendelkezésére, de nem tudták, és „nem is nagyon akarták tudni”, mire használják azokat az amerikaiak – közölte Ioan Talpeș volt nemzetbiztonsági tanácsadó pénteken az Adevărul portállal.

A román védelmi tanács egykori ügyvivője kifejtette: a NATO-tagság elnyerésére váró Románia igyekezett szövetségesi megbízhatóságát bizonyítani az Egyesült Államoknak, de nem volt abban a helyzetben, hogy érdeklődjön, mire kellenek a CIA-nek a romániai központok, és hogy feltételeket szabjon, mire használhatják azokat, és mire nem.

Talpeș szerint Ion Iliescu akkori államfőt nem tájékoztatták a CIA-központokkal kapcsolatos konkrét információkról, és az amerikai féllel való „együttműködésről” nem kötöttek írásos egyezményt. Az amerikai fél nem „CIA-börtönök” számára kért épületeket a román hatóságoktól, nem „fogdákról” volt szó, hanem egyszerűen „tranzitközpontokat igényeltek, a térségben zajló terrorelhárítási tevékenységük számára”. Talpeș, aki a 90-es években a román külföldi hírszerző szolgálatot (SIE) vezette, azt állította, hogy később meglepődve szembesült a Romániát ért vádakkal, amelyek szerint az országban titkos CIA-börtönök működtek.

Talpeș tagadta, hogy ő maga járt volna a CIA rendelkezésére bocsátott helyszíneken, bár megerősítette, hogy a Legfelső Védelmi Tanács titkáraként birtokában volt a „legjelentősebb információknak”. Az Egyesült Államok egymást váltó bukaresti nagykövetei is azt állították, nem tudtak arról, hogy az országban CIA-börtönök működtek volna. Talpeș szerint abszurdum azt feltételezni, hogy az amerikaiak beavatták Romániát egy ilyen ügy részleteibe 2002–2003-ban, mert ez azt jelentette volna, hogy maximálisan megbíznak egy olyan országban, amely még csak nem is tagja a NATO-nak.

Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának a CIA titkos börtöneiről és kínzásnak minősülő vallatási módszereiről kedden közzétett jelentése nem nevezi meg azokat az országokat, ahol az amerikai titkosszolgálat hasonló létesítményeket működtetett, de a The Washington Post a jelentés publikus részében használt színkódok alapján azt közölte, hogy a befogadó országok egyike Románia volt.

A román hatóságok mind 2007-ben, az Európa Tanács erre vonatkozó jelentése, mind 2012-ben, az Európai Parlament vizsgálatokat sürgető határozata idején cáfolták, hogy Romániában CIA-börtönök működtek volna.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS