// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Kárpótlás jár azoknak, akik vagyont vesztettek a történelem packázásai miatt

// HIRDETÉS

Közel tízezren kaphatnak kárpótlást egy szerdán kihirdetett törvény értelmében.

A jövő évtől kezdődően részletekben fizet kárpótlást a román állam azokért a vagyonokért, amelyeket polgárai az ország egyes területeinek elcsatolásakor veszítettek el: a kárpótlás gyorsításáról szóló törvényt szerdán hirdette ki a román államfő.

Románia 1998-ban hozott törvényt azon polgárai kárpótlásáról, akik két dél-dobrudzsai megye (az úgynevezett Kvadriláter) Bulgáriához való 1940-es visszacsatolásakor veszítették el vagyonukat:

az érintettek – vagy örököseik – jelenlegi lakhelyük megyei tanácsainál jelenthették be kárigényüket.

A jogszabály szerint nemcsak a szomszédos országhoz került ingatlanvagyonukért, hanem oltott gyümölcsfáikért, dinnyeföldjükért, learatatlan kukorica-, napraforgó- és gyapottermésükért is kártérítést igényelhettek.

2003-ban hasonló törvényt fogadtak el (a Szovjetunióhoz került) Besszarábia és Észak-Bukovina elvesztése miatt károsult román állampolgárok kárpótlására. A két jogszabály alapján csaknem tízezer megoldatlan kárpótlási kérvény gyűlt össze: ezek elbírálásáról és kifizetéséről rendelkezik a szerdán kihirdetett törvény. A kárpótlásokat a kérvények iktatásának sorrendjében,

öt évre elosztva, 20 ezer lejnél nem kisebb éves részletekben fizeti ki

a pénzügyminisztérium az Országos Ingatlan-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) által kiállított utalványok alapján. A 20 ezer lejnél kisebb kárpótlásokat egy tételben fizetik ki.

A főleg törökök és tatárok lakta Kvadriláter a török uralom alóli felszabadulás (1877) után Bulgária része volt, és a második Balkán-háború nyomán 1913-án került Romániához, amely betelepítésekkel negyed évszázad alatt jelentősen,

csaknem 30 százalékra növelte a román lakosság arányát.

Besszarábia (amelynek területe a déli részétől eltekintve nagyjából a mai Moldovai Köztársaságnak felel meg) 1918 és 1940 között Nagy-Romániához tartozott. A területet 1940-ben a Ribbentrop-Molotov paktumra hivatkozva megszállta a Szovjetunió, 1941–44 között a tengelyhatalmak oldalán háborúba lépő Románia vissza szerezte, de a második világháborút lezáró békeszerződés megerősítette a terület feletti szovjet fennhatóságot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS