// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Fuvarozók követelik a Vásárhelyt Moldvával összekötő sztrádát

// HIRDETÉS

Moldvát kapcsolnák be az európai körforgásba.

 

A Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni-autópályának az ország közepes távú infrastrukturális stratégiájába történő felvételét kéri a Közúti Fuvarozók Országos Szövetsége (FORT), azzal érvelve, hogy az intézkedés nyomán új munkahelyek létesülnének, továbbá fejlődne az exporttevékenység és az idegenforgalom. „A kormány egészének és a közlekedésügyi minisztériumnak fel kell fognia, hogy autópálya nélkül Moldva szegénységre ítéltetett. Nagyon nagy szükség van a régió reális megnyitására nyugati irányba” – hívják fel a Ponta-kabinet figyelmét a fuvarozók.

Mint emlékeztetnek, a sztrádaépítést európai uniós forrásokból lehet finanszírozni, hiszen annak európai jelentősége van azáltal, hogy a Kárpátok átszelésével Romániát és Magyarországot összekapcsolja Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal, mintegy 300 kilométerrel rövidítve le a kelet-nyugat távolságot. A FORT számításai szerint az útszakasz a turizmus, az export és a munkahelyek számának egyenként 30 százalékos bővüléséhez vezethetne.

Dan Şova volt közlekedési miniszter év elején még arról beszélt, hogy ezt az autópályát az áprilistól az üzemanyagokra kivetett hétcentes extra jövedéki adóból befolyó összegekből, illetve EU-forrásokból lehetne finanszírozni, az építési munkálatok pedig már 2015-ben elkezdődhetnének.

Utódja, Ioan Rus azonban jóval visszafogottabb stratégiával rukkolt elő. Az általa vezetett tárca fejlesztési terve (Master Plan) szerint 2030-ig 656 kilométer autópályának és 2226 kilométer gyorsforgalmi útnak kell megépülnie, miközben Şova még azt nyilatkozta, hogy 2020-ig 1800 kilométerrel bővül az ország sztrádahálózata.

A Rusék féle tervben a Vásárhely–Jászvásár–Ungheni-útszakasz egyébként gyorsforgalmiként szerepel. Korábban a kormány illetékesei azt ígérték, hogy ezeket az utakat úgy építik meg, hogy a későbbiekben autópályává lehessen bővíteni azokat.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS