Felfüggesztik a miniszterelnököt?

A DNA átvette a külföldön lezajlott szavazás kivizsgálását. Ez mélyrehatóbb nyomozást jelenthet és azt is, hogy politikai következményei lehetnek. Egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás.

Az ügy eredetileg a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékhez tartozó Ügyészségen indult, ám utóbb átadták a DNA-nak, mely hasonló nyomozásba kezdett, „megállapítva, hogy a bűnvádi nyomozás tárgyát képező cselekmények (…) az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság nyomozati hatáskörébe tartoznak, a bűnvádi nyomozási és kriminalisztikai részleg úgy döntött, átadja az ügyet ennek a struktúrának”.

Milyen alapon zajlik egy ilyenfajta nyomozás? A Főügyészség a büntető törvénykönyv három, a hivatallal való visszaélésre, a szolgálati hanyagságra és a választási jogok akadályozására vonatkozó cikkelyére hivatkozott. Ezek mindegyike eléggé fenyegetően hangzik azok számára, akiknek feladataik voltak a választás lezajlásában. A hivatkozások egyértelműek: „Ugyanazzal a büntetéssel sújtják azt a köztisztviselőt is, aki szolgálatai feladatainak ellátása közben korlátozza egy személy valamilyen jogának gyakorlását.”

Hasonlóképpen hangzik a szolgálati hanyagságra vonatkozó következő cikkely is, melyben „egy adott természetes személy jogainak, vagy jogos érdekeinek sérüléséről” van szó. Ezen kívül a büntető törvénykönyvnek van egy kimondottan a „választási jogok akadályozására” vonatkozó cikkelye, ami 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetést von maga után.

Nyilvánvaló, hogy a nyomozás nem lesz könnyű, hiszen a bonyolult jogi mechanizmusok gyakran elmossák a felelősségeket. Először is azt kellene tisztázni, lehetett volna-e új szavazóköröket nyitni és aztán meg kellene nevezni azokat, akik elleneztek egy ilyen lépést. Titus Corlăţean volt külügyminiszter jogi akadályra hivatkozott, de az ÎCCJ (Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék) elnöke, Livia Stanciu bírónő egy nem hivatalos kommentárban pont az ellenkezőjét állította. A nyomozás már csak ennek az elfogadhatatlan dilemmának a megoldásáért is szükséges.

Másodsorban már most felsejlik egy nehézség: a büntető törvénykönyv „köztisztviselő”-re utal, nem a miniszterekre. Megfeleltethetők-e a miniszterek a „köztisztviselők”-nek? Volt már hasonló vita a parlament tagjai esetében, egy összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogi vita alkalmával. Emlékszünk, hogy az USL akkor olyan törvénytervezetet támogatott, mely egyértelmű különbséget tett a parlament tagjai és a köztisztviselők között. Az Alkotmánybíróság viszont azt az értelmezést fogadta el, mely szerint

ez csak játék a szavakkal,

hiszen a törvény szellemisége mindazokat számításba vette, akik valamilyen közhatalmat képviselnek, legyen az törvényhozási, végrehajtói vagy bírói.

De van egy másik törvény is, mely a miniszteri felelősségre vonatkozik, a Főügyészség mégsem hivatkozott rá. Miért? Talán azért, mert ez a törvény rosszabb a többinél. Szinte semmit sem találunk benne, amit a polgárok jogos érdekei ellen irányuló bűnös cselekedetnek lehetne tekinteni. Íme, például, hogyan hangzik a 8. cikkely, 1. bekezdése, az egyetlen, melyet a határon túli szavazásra alkalmazni lehetett volna: „Bűncselekményeknek tekinthetők és 2-től 12 évig terjedő börtönnel büntethetők a kormány tagjai által tisztségük gyakorlása közben elkövetett következő tettek: a) bármely polgár jogai és szabadságai jóhiszemű gyakorlásának fenyegetéssel, erőszakkal vagy csalárd eszközök alkalmazásával történő megakadályozása.”

De itt nem lehet szó sem erőszakról, sem csalárd eszközökről. Ha a kormány valóban csökkenteni akarta a külföldön szavazók számát, ezt nem fenyegetéssel vagy erőszakkal, hanem passzivitással érte el. De a miniszteri felelősségről szóló törvény általában véve kerüli a kormányzati tevékenység igazán neuralgikus pontjait, ami meg is magyarázza, miért nem ítéltek el eddig ennek alapján senkit.

Végül a nyomozás a Külügyminisztériumtól

a miniszterelnökig is eljuthat,

hiszen ő felel a kormány egész tevékenységéért. Egy bűnvádi nyomozás megkezdésére vonatkozó DNA-kérés pedig a tisztségből felfüggesztést vonná maga után. Az alkotmány az elnököt ruházza fel ezzel a hatáskörrel. Még nem ért véget ez a látványosnál látványosabb és meglepőbbnél meglepőbb fejleményekkel teli év.