// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Ex-kémvezér: Magyarország Erdélyt akarta 1989-ben

// HIRDETÉS

Ioan Talpeş, a külügyi hírszerzés volt vezetője a Románia feldarabolására tett kísérletekről.

Magyarország nyugati hatalmak segítéségével próbálta elszakítani Erdélyt Romániától az 1980-as évek végén – jelentette ki az Adevărulnak adott interjújában Ioan Talpeş tábornok.

Talpeş 1992 és 1997 között a külügyi hírszerző Szolgálat (SIE) vezetője, 2000 és 2004 között pedig Ion Iliescu államfő tanácsosa volt.

A SIE egykori vezetője szerint az ügy előzménye, hogy Nicolae Ceauşescu 1979-es amerikai látogatása idején az Egyesült Államok együttműködést ajánlott fel Romániának. Ennek az volt a célja, hogy

Ceauşescu afféle trójai faló legyen a keleti blokkban,

de a román vezető nem értette meg a szándékot. Kádár János magyar államfő szintén Washingtonba látogatott 1979-ben, az amerikai vezetés pedig rendkívüli rokonszenvvel fogadta. Talpeş szerint Kádár rögtön megértette, miről van szó, és hogy Ceauşescu elutasító magatartásának köszönheti a szimpátiát.

Ioan Talpeş szerint 1986-ban amerikai stratégák közreműködésével kialakult egy program, amely úgy értékelte, hogy

ha Magyarország visszakapja Erdélyt,

akkor szétverhetővé válik a teljes kelet-európai szocialista tömb.

Ez a terv nagyon közel állt a megvalósuláshoz az 1989-es romániai forradalom idején, Magyarországot pedig több európai hatalom is támogatta abban, hogy megszerezze Erdélyt – mondta az egykori SIE-főnök.

„Helmuth Kohl nyugat-német kancellár 1989. december 17-én Magyarországra látogatott, és néhány, Romániával kapcsolatos kijelentést tett. Kohl arról is beszélt, hogy

a trianoni szerződés mennyire igazságtalan volt Magyarországgal.

Ezután Francois Mitterrand francia államfő is azt mondta egy látogatása során, hogy Trianon kérdését újra kell tárgyalni” – mondta Talpeş.

Amikor Mitterrand a forradalom után Bukarestbe látogatott, megkérdezték tőle, hogyan is értette azt, amit a Magyarország és Románia közti határvitákról mondott, a francia elnök pedig azt válaszolta, nem változtatott álláspontján, és isten őrizz, hogy nemzetközi szinten merüljön fel a magyar–román határ kérdése – folytatta az egykori kémfőnök.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS