// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Arctalanok vezetnek ismeretlen tájakon

// HIRDETÉS

Biztos és könnyű kézzel, amely bármikor elrebbenhet, ha a zene is úgy akarja. Az Interferenciák eddigi legütősebb előadásán jártunk.

Paysage inconnu – Ismeretlen táj: Nagy József és Ivan Fatjo táncolja, Szelevényi Ákos és Gildas Etevenard zenéli a Centre Chorégraphique National d’Orléans előadását. Nagyon örülök, hogy egyenrangú alkotókként tüntetik fel a fesztivál honlapján, nem kell bizonygatni, hogy hétfő este olyan produkciót láttunk, amiben táncosok és zenészek, mozgás és hang, kép és zörej alkot egységet.

Vetített képen holdarc. Az ütőhangszerek rezgése mossa el a vonalakat. Homokanimáció, alkotója a mozdulat, halála a hang. Halál, csontarc. Majd az arctalan táncosok. Harisnya fejükön, az arcuk, mimikájuk nem szerepel. Egy későbbi jelenetben fekete harisnyák, rajta festék emeli ki a csontokat: ismét halálfej. 

 

Nagyon erős képek, mégsem az elmúlás a főszereplő. Talán a kapcsolatok. A két táncosé. Ha egymás árnyékai. Ha tükörképei egymásnak. Ha szemben állnak és ott az ellentmondás (birkóznak – kapjuk a fogódzót a színlapról). 

 

 

A táncosok és a zenészek kapcsolata. Mindig segítenek a hangok, a zörejek, sokat mesélnek a maguk során. Kiegészítik a táncot. Néha meg a táncosok szólaltatnak meg... tárgyakat. Magvakat szórnak a képernyőre, bádogkádat nyikorogtatnak végig a színen. 

 

Testvériesen vannak leosztva a szerepek: a zenészek mozdulatai is fontosak. A lendület, amivel nyiszitel a vonó. A visszatartott lélegzet, hogy a másodperc egyazon töredékében, egyszerre szólaljon meg a két ütős hangszer.

 

Számomra a kéz, a kezek  is főszereplők. Felerősítenek mozdulatokat. Például röpdösnek – ennél erősebb kifejezését a kétségbeesésnek ritkán látni színpadon. Sokat, nagyon sokat tudnak, de persze oda kell figyelni rájuk, különben nem szólalnak meg. 

 

Nagy József odafigyel a kezekre, már a Wilhelm-dalokban is feltűnt. Az arcok maszkba merevedve, a grimaszok elmosva (harisnya-blur effekt). Ebben a színházban a gesztus fontosabb.

 

 

A képen Nagy József a ma délelőtti fesztiválbeszélgetésen. Fotó: Biró István.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS