// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Túl nagy a zaj Marosvásárhelyen

// HIRDETÉS

A gépkocsik zavarnak be a leginkább egy tanulmány szerint. A szakemberek megoldásjavaslatokkal is előrukkoltak.

Számos marosvásárhelyi útkereszteződésben, utcában és téren meghaladja a zaj mértéke az előírások által megszabott 75 decibeles határértékeket – derült ki a szakemberek által elkészített zajtérképből. Mindez elsősorban az egyre növekvő gépkocsiforgalomnak tudható be.

A tanulmány szerint ugyanakkor a vasúti forgalom ebből a szempontból nem okoz kellemetlenséget, a város területén ugyanis a szerelvények nem keltenek 65 decibelnél nagyobb zajt. A szakemberek az Azomureş vegyipari kombinát környékét is feltérképezték, és megállapították, hogy a lárma ugyancsak a megengedett határérték alatt van.

A felmérés készítésében résztvevő Tímár János, a brassói Transilvania Egyetem előadótanára elmondta: valamelyest orvosolná a problémát, ha az autós forgalmat úgy alakítanák, hogy a jelzőlámpáknál zöldhullámot kapjanak a sofőrök, vagyis a járművek megállás nélkül legalább négy-öt útkereszteződésen tudjanak áthaladni. Mint kifejtette: ezt már többször is javasolták a helyi önkormányzatnak, de tudomása szerint az intézkedést nem sikerült maradéktalanul gyakorlatba ültetni.

A szakember arra is rámutatott, hogy Vásárhely országos szinten nem tartozik a legzajosabb városok közé, ez annak tudható be, hogy az elmúlt időszakban bezárták a nagy ipari létesítményeket.

A tanulmány készítői más megoldásokat is javasoltak a kellemesebb környezet kialakítása érdekében: szerintük elsősorban a gépkocsiforgalmat kellene visszaszorítani, illetve kivezetni a városból körgyűrűk építésével. Emellett bátorítani kellene a lakosokat a tömegközlekedési eszközök és kerékpárok használatára – ezt a jegyek árának csökkentésével, valamint bicikliutak megvalósításával érhetné el az önkormányzat.

Egy másik lehetőség lenne a zajvédő korlátok felszerelése, amelyek főként az oktatási és egészségügyi intézmények körül mérsékelnék a zajszennyezést, a Maros két partján pedig sétányokat lehetne kialakítani mind a marosvásárhelyiek, mind a turisták számára.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS