Ennél jobbat el se lehet képzelni, vasárnapi lelkesítő gyanánt!
Nem, ez nem az én véleményem. Ion Iliescué, egyes sajtóforrások szerint. A teljes kijelentés állítólag így hangzik: „Egy szörnyet hoztatok létre. Ne felejtsétek el, amit most mondok. Ha elvesztitek a választást,
Senki sem fog többé megbocsátani nektek!”
Ion Iliescu alapos megfontolások nélkül nem kalandozik a határozott kijelentések síkos terepére. Szinte mindig igaza volt. Akkor is, amikor Pontát „agyatlan tejfelesszájú”-nak, és akkor is, amikor „oktondi”-nak nevezte.
A PSD B-terv nélkül, a „mindent vagy semmit”-elv alapján cselekszik.
2004-ben Năstase is biztos volt győzelmében, Geoană 2009-ben szintén. De nem úgy lett. Mindketten vesztettek.
Most ugyanaz a helyzet. Ponta csak 3,83 millió szavazatot kapott, márpedig az 5 millióig hosszú még az út.
A Vadim, az RMDSZ, a PPDD által ígért szavazatok illuzórikusak, tekintettel arra, hogy a párttagok nem értenek egyet azzal, hogy „ott nyalj, ahova köptél”, ahogy azt Vadim egyik híve plasztikusan kifejezte.
A jobboldal első fordulóban több jelölt között szétszóródott szavazatai várhatóan Johannisnál, Ponta ellenjelöltjénél gyűlnek össze, főleg, hogy Ponta „eltávolítás”-sal fenyegeti a băsiştákat. Ponta:
Tăriceanu pedig egy követ fúj vele: „November 16-a után a PNL-n belüli jóhiszemű kollégákkal helyreállítjuk az USL-t; el kell szigetelnünk a PDL-PMP-t és Macovei választóit; meg kell semmisíteni a băsişta rezsim utolsó maradványait.”
Így hát a jobboldali szavazók, akár támogatói Băsescunak, akár nem, tudják, mire számíthatnak, ha Ponta győzne: a megsemmisítésükre.
A diaszpórás baklövés nyomán Ponta biztosan számíthat nagyjából 200.000 ellenszavazatra, vagy egy óriási nemzetközi botrányra. November 16-án, vasárnap mindenki Románián és – főleg – a külföldi szavazatokon tartja majd a szemét.
A november 8-ára és november 15-ére bejelentett Ponta-ellenes tüntetések szintén beütnek egy-egy szeget Ponta elnökválasztási koporsójába.
Elsősorban egy mentalitásbeli ügyről van szó. Egész Erdély Ponta ellen szavazott, miközben a jobboldal voksai megoszlottak.
A Johannis-párti szavazatok aránya Erdélyben, de más megyékben is nőni fog.
Pontának meg kell majd elégednie 4,5-4,7 millió szavazattal, ha ugyan két és fél évnyi katasztrofális kormányzás után képes lesz ennyit összegyűjteni, ami mindenképpen elégtelen az elnöki tisztség megszerzéséhez. A biztos, megingathatatlan szavazatokat a PSD már az első fordulóban megkapta. Másokat nehezen tud majd begyűjteni.
A DNA-nál vallomástételre felsorakozott PSD-s parlamenti képviselők, megyei tanácsi elnökök, polgármesterek hosszú sora szintén hozzájárult a lakosság felvilágosításához: mit tenne Ponta a megszerzett többlethatalommal – megmenti majd az igazságszolgáltatástól a kiskirályait, ahogy azt nekik megígérte.
A lakosság legszélesebb köreiben – különféle okokból – van egy elutasítási hullám Pontával szemben. Elég elolvasni az interneten megjelent kommentárokat és arányosítani, hogy kiderüljön: sok minden megváltozott.
Ponta be is jelentette: ha veszít, lemond a PSD éléről, és a lemondás automatikusan vonatkozik a miniszterelnöki tisztségre is. Ha nem tenné meg, az igazságszolgáltatás által fenyegetett kiskirályok amúgy is kivégzik, akik a megmentésüket várták Pontától. A kiskirályok szemében Ponta hasznossága, amennyiben veszít, a nullára csökken. És Ponta ezt nagyon jól tudja.
Ponta lemondása és a PSD kormányból való kikerülése után az UNPR, az RMDSZ, a PC új szövetségeket fognak keresni, hogy a pakliban maradhassanak, valószínűleg az új kormányt megalakító új PNL-nél.
Ne feledjük, hogy a még hivatalban lévő elnök, Traian Băsescu határozza meg a játékot, akinek nagy tapasztalata van a parlamenti többségek kialakításában.
Ha az ACL állja majd a szavát, akkor Cătălin Predoiu lesz az új kormányfő, a jelenlegihez képest alkalmasabb, technokratákat is magába foglaló kormánnyal.
A politikai színpad előteréből kikerülő PSD az igazságszolgáltatás nyomására egy szétesési folyamaton fog átesni, és a hatalomból kikerülve, mindenki által elhagyatottan, pénz nélkül és óriási kampányadósságokkal már egyetlen politikai erő számára sem lesz többé érdekes.
Így hát Iliescu, a cikk elején idézett kijelentésével, nem állt távol az igazságtól.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.