Lemond Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor

Nem tartják sikernek az EMNP államfőválasztási eredményét, ezért lemondanak pártvezetői tisztségükről. És nekiállnak az okokat boncolgatni.
Hirdetés

Kelemen Hunor megnyerte a magyar-magyar versenyt – gratulált az RMDSZ államfőjelöltjének Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje az eredményeket értékelő hétfői sajtótájékoztatóján. Mindenkinek megköszönte, aki rá szavazott, és / vagy segített a kampányban a pártvezetőktől kezdve az önkéntesekig, és Toró T. Tiborral együtt a normalitás két gesztusával lepett meg:

1. Nem RMDSZ-ezett

túl sokat a választási eredmények kiértékelésekor, bár most is helytelenítette az RMDSZ-stáb egyes módszereit. Például azt, hogy míg Kelemen Hunor Bukarestben a baloldali szövetség első fordulós győztesének, Victor Pontának hű koalíciós társa, addig Erdélyben az Orbán Viktorral készült közös fotóval kampányol.
 
Vagy hogy azzal, hogy Kelemen Hunor folyamatosan kerülte a közvetlen vitát Szilágyi Zsolttal, elvette a magyar-magyar verseny konfrontatív élét, és ez a Néppárt szerint demobilizáló hatásúnak bizonyult.
 
Szilágyi megjegyezte, a polgármestereknek elég sok eszközük van a szavazás befolyásolásra, és ebben valószínűleg elmentek a törvényesség határáig, de ez majd a konkrét ügyekből fog kiderülni. Az RMDSZ mozgósítási potenciálja pedig ezzel együtt is jóval nagyobb, mint a Néppárté – ismerte el az EMNP jelöltje.
 
Bevallotta továbbá, hogy jóval több szavazatra számítottak, mint amennyit végül kapott, és ezért a sikertelenségért vállalja a felelősséget. Akárcsak Toró T. Tibor pártelnök. Ami azt jelenti, hogy

2. lemondanak az EMNP elnöki és alelnöki tisztségéről.

Valószínűleg szombaton értékelik ki a párt mint szervezet munkáját a kampányban, az EMNP akkor tart elnökségi ülést Marosvásárhelyen, ahol mindketten benyújtják lemondásukat az elnökségnek, amely határoz arról, hogy elfogadja-e vagy sem. Toró T. Tibor a szabályzat értelmében ügyvivőként vezeti majd a pártot a következő kongresszusig, amely egyedül hivatott arra, hogy az új vezetők személyéről döntsön.
 
Amennyiben új elnököt választ a kongresszus, azt teljes mértékben támogatni fogja – jelentette be a pártelnök, aki szerint viszont a 2016-os részvételt (akkor rendeznek legközelebb parlamenti választást Romániában) nem akarják feladni, mert anélkül szerinte csak a magyar választók lassú lemorzsólódása várható.

Az országos eredmények

hozták a papírformát, értékelte Toró Victor Ponta és Klaus Johannis választási teljesítményét. A kettőjük közötti tíz százalékos különbség szoros második fordulót jelez előre, ahol a magyar választók szavazata szerinte igenis számítani fog. Az EMNP még nem döntött, hivatalosan melyik jelöltet fogja támogatni, ha egyáltalán beáll valamelyik mögé a második fordulóban. 
 
A következő két hét tétje szerinte az, hogy ki tudja jobban megmozgatni a magasan képzett, főként városi szavazói réteget.

Sikernek könyvelik el,

hogy nagyjából ugyanaz maradt az erőviszony az RMDSZ és az EMNP között, mint 2012-ben. 85-15 százalékos az arány az RMDSZ javára – kerekít jóindulatúan a pártelnök a szavazatok 98 százalékos feldolgozottságának ismeretében.
 
Sikerként értékelik azt is, a törvényes határ fölött, több mint 50 ezren szavaztak a Néppártra (ha több, országos megmérettetésen nem indul egy párt vagy nem ér el legalább ötvenezer szavazatot, akkor kezdeményezni lehet a feloszlatását), és közel 53 ezer választópolgárt sikerült megtartani aktív szavazóként.

Kudarcként értékelik,

hogy az erdélyiek választási részvétele az országos átlag alatt maradt, az erdélyi magyaroké pedig az erdélyi átlag alatt. Toró T. Tibor szerint se a politikusok, se kifejezetten a magyar politikusok nem tudták eléggé mozgósítani a választókat, és ez a Néppárt felelőssége is, mert nem tudta az RMDSZ demobilizáló hatását eléggé ellensúlyozni, és nem sikerült meggyőzniük a magyar szavazókat, hogy ennek a választásnak számukra is van tétje.
 
Ennek okait még elemzik, de azt már most sejtik, hogy a magyar szavazók közül több tízezer voksolt az első fordulóban Klaus Johannisra, főleg azok a városi lakosok, akik attól féltek, hogy Victor Ponta baloldali jelölt kerül az államelnöki pozícióba már az első forduló után. 
 
Toró saját felelősségükként értékelte, hogy nem tudták meggyőzni ezeket a szavazókat, hogy az első fordulóban valamelyik magyar jelöltre voksoljanak, a távolmaradókat pedig arról, hogy a politika nem feltétlenül jelent korrupciót, simliskedést.
 
Nem sikerült továbbá rendet teremteni a nemzeti, autonómiapárti táborban – mondta a pártelnök, lerendezni viszonyukat a Magyar Polgári Párttal, és nem tudták meggyőzni az MPP támogatóit, hogy érdemes Szilágyi Zsoltra szavazniuk. Az MPP valamikori 80 ezres szavazótábora szerinte valószínűleg távol maradt most az urnáktól.
 
Nem sikerült meggyőznie a nemzetpolitikai szereplőket sem arról, hogy ennek a választásnak tétje van – vallotta be Toró, mégpedig az, hogy két jövőkép között kell választani: a bukaresti politizálás és az autonómiaközpontú politizálás között. A különbségek markánsak, a két tábort nem lehet egybemosni, de ennek fontosságáról nem tudták meggyőzni a magyar közösséget – mondta a pártelnök. 
 
Mivel a két magyar jelölt összesített eredménye sem éri el az öt százalékot, ami a parlamenti bejutási küszöb Romániában, nagyon sok mindent át kell gondoljon a közeljövőben úgy a Néppárt, mint az RMDSZ – hangzott el a sajtótájékoztatón. 
 
Arra az újságírói felvetésre, hogy mivel a magyar jelöltekre adott szavazatok aránya a magyarok lakosságon belüli arányát sem éri el, megdőlt-e az a tézis, hogy a választási verseny mobilizálja a magyar közösséget, Toró ugyanazt válaszolta, miszerint ebből a versenyből hiányzott a konfrontatív elem, és emiatt nem mozgósított.
 
Toró szerint Kelemen Hunor a pártlogikától vezérelve elhajolt a konfrontáció elől, ami azt jelzi, hogy az RMDSZ-ben nem stratégiailag gondolkodnak, hanem mindig az azonnali célok érdekében cselekednek. Toró hisz abban, hogy a tudatos és hosszú távú építkezésben van a jövő, a cél nem szentesíti az eszközt, és az erdélyi magyar közösséget nem butítani, hanem felemeleni kell, de ez szerinte csak nagyon korlátozott mértékben működött ebben a kampányban.

Pozitív tanulságként

vonták le a mostani kampányból, hogy jól működő koalíciót sikerült összekovácsolni az EMNP és az SZNT között. Toró T. Tibor külön megköszönte Izsák Balázsnak, hogy vállalta Szilágyi Zsolt támogatását annak ellenére, hogy emiatt megbélyegzéssel kell szembenéznie több oldalról is.
 
Pozitívumként értékeli azt is, hogy felmutattak egy jó és szerethető jelöltet Szilágyi Zsolt személyében, és hogy áttörést értek el a központi román sajtóban, ahol már nem tabu a föderalizmus, mint két évvel ezelőtt. Ennek ellenére mindössze pár százra teszik azoknak a román választópolgároknak a számát, akik most Szilágyi Zsoltra szavaztak – válaszolta a pártelnök szintén újságírói kérdésre.

Miért csak a negyede

szavazott Szilágyi Zsoltra azok közül, akik aláírásukkal támogatták, hogy egyáltalán elindulhasson az elnökválasztáson – hangzott a kérdés, amely a legtöbb érdeklődést keltette.
 
A pártvezetők szerint a választópolgárok két teljesen különböző logika szerint döntenek arról, kinek engedik meg, hogy kiszaladjon a pályára játszani, és hogy aztán végül kire szavaznak. Az elsőben a szimpátia a döntő, a másodikban több minden: a megszokás, a hasznos szavazat elvének érvényesülése (hajlamosak vagyunk arra szavazni, aki szerintünk nyerni fog), és a mostani fordulóban az, hogy valószínűleg sok erdélyi magyar szavazott Klaus Johannisra. (Barna Gergő szociológus a Transindexnek adott becslése szerint a magyar szavazók negyede voksolhatott most nem magyar jelöltre.)
 
Szilágyi Zsolt szerint döntő lehetett az eltérés a támogatás két formája között: míg az aláírásokat kopogtatva, az íveket a választókhoz szállítva gyűjtötték, voksoláskor a választóknak kell elfáradniuk az urnákhoz. Sovány vigasz, mondta az alelnök, hogy négy román jelölt végzett mögötte, tehát a jelenség, hogy többen támogatják egy jelölt indulását, mint ahányan szavaznak rá, egyáltalán nem egyedi.

Hirdetés