// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A sajtóval kezdik Moldva beolvasztását Romániába?

// HIRDETÉS

Moldovai kirendeltségre is futja a román köztévé büdzséjéből, miközben többszázmillió lejes az adóssága.

Kirendeltséget nyit a Moldovai Köztársaságban a román közszolgálati televízió - közölte pénteken a bukaresti intézmény. A Román Televízió (TVR) közleménye szerint a kormány a legutóbbi ülésén fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy megnyissák a kirendeltséget, amely televíziós, rádiós műsorokat fog gyártani és sugározni, s tevékenysége a filmgyártásra is kiterjedhet.

Az utóbbi hónapokban sokat foglalkozott a román nyilvánosság Románia és Moldova egyesülésének lehetőségével, amelynek fő szorgalmazója Traian Basescu távozó államelnök. Moldova lakosságának több mint kétharmada román anyanyelvű.

 

A román köztévé igazgatótanácsa két nappal a kormányzati döntés előtt hagyta jóvá a moldovai kirendeltség megalapítását, amely "függetlenül" fejti ki tevékenységét, magán jogi személyként. Ügyvezetővé Liviu Fettert nevezték ki, aki korábban a román közszolgálati televízióban dolgozott hasonló beosztásban. 

 

A köztévé annak ellenére nyit kirendeltséget a szomszédos országban, hogy eurómilliós adósságai vannak, és folyamatosan a csőd fenyegeti. Tavalyi tevékenységi beszámolója szerint 787 millió lejes tartozást halmozott fel. Szinte 511 millió lejes adótartozásának törlesztését hét évre ütemezte át az adóhatósággal kötött megállapodás alapján. A SRTV már meg is vásárolta a moldovai kirendeltség működtetéséhez szükséges felszerelést nyílt versenytárgyaláson, de a szerződésben foglalt összeget nem hozta nyilvánosságra.

 

Korábban vita volt Románia és Moldova között a TVR műsorának moldovai sugárzásával kapcsolatban, miután ahhoz a moldáv hatóságok nem járultak hozzá. Ez a vita 2013 decemberében rendeződött. A román köztelevízió idén október elején jelentette be, hogy televíziós műsorokat vásárol Moldovából, és ezeket naponta sugározza a határon túli románoknak szóló TVR International csatornáján.

 

A Moldova jelenlegi területének nagy részét képező Besszarábia a két világháború között Romániához tartozott. 1940-ben Szovjetunió megszállta Moldovát, amely 1991-ben vált függetlenné.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS