Nem volt kivel megvitatnia országprojektjét Kelemen Hunornak, mert a kampányból hiányoztak a tartalmas viták – nyitotta ma a zárást, a kampányzárást az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje. (Szilágyi Zsolt kihívta pár hete tévévitára, de azt meg ő nem fogadta el.) Így Kelemen újra összefoglalta mai sajtótájékoztatóján, milyen országot faragna Romániából, ha őt választanák államelnökké.
2007 óta nincs olyan nagy elképzelés, amely mögé felsorakozna a romániai társadalom, mint addig a NATO- és EU-csatlakozás mögé, ezért Kelemen javasol egyet: az erős és decentralizált Romániát, amely felzárkózna az unió középmezőnyéhez.
Ehhez két, jelenleg nagyon nem létező dolgot tart szükségesnek:
- konszenzust és hosszú távú stratégiát kialakítani az összes (kormányzó és ellenzéki) politikai vezetővel öt fontos területen: oktatás, egészségügy, közlekedési infrastruktúra, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a nemzeti kisebbségek jogai terén;
- bizalmat teremteni, mert jelenleg se a polgár nem bízik az államban, se az állam saját polgárában, se a többség a kisebbségben és fordítva.
Kelemen szerint az állam azzal tudná bizalmát és tiszteletét kifejezni saját állampolgárai irányába, ha hagyná a helyi közösségeket dönteni az őket érintő ügyekben. Vagyis ha decentralizálná a központi hatalmat.
Ezen kívül intézményi garanciákat tart szükségesnek az etnikai, nyelvi, kulturális identitás megőrzéséhez, amely szerinte minden ember, így a romániai magyarok vágya is. Ennek eszköze a kulturális és területi autonómia. Kelemen úgy véli, decentralizációs elképzelése a nyelvi jogokat leszámítva minden más régióban alkalmazható, nem csak a Székelyföldön.
Az RMDSZ államfőjelöltje olyan mértékű közigazgatási reformot szeretne, hogy az szerinte nem illeszthető a jelenlegi, hibákkal egyébként is teleszórt alkotmányba, amely szerinte további módosításokkal sem javítható. Ma már úgy látja, hogy a 2003-as alkotmánymódosítás kudarc volt (bár az RMDSZ akkor megszavazta, és erre kérte a választóit is), de a legnagyobb tévedést szerinte még a ’90-es évek elején írták bele.
Az alkotmány 152. cikkelye megtiltja az alkotmány módosítását, ha az az állam nemzeti, egységes, oszthatatlan és szuverén jellegét, a köztársasági államformát és a hivatalos nyelvet illeti. Vagyis Kelemen szerint megtiltja nekünk és gyermekeink számára, hogy arról gondolkodjunk, milyen államformában szeretnénk élni. Alkotmányos monarchiát most például hiába is szavaznánk meg, mert a jelenlegi alkotmány köztársaságra kötelez minket, bizonyos kérdéseket örökre eldöntött számunkra – mondta Kelemen.
Ezért ő teljesen új alkotmányt
tart szükségesnek, bár tudja, hogy ez nem egyik napról a másikra fog megszületni. Eleve a 2016-os parlamenti választások után kezdeményezné, addig felkészítené a társadalmat. Például arra, hogy az alkotmány intézményi garanciákat nyújtson a kulturális és területi autonómiához.
Újságírói kérdésre, hogy támogatná-e az alkotmányos monarchiát, azt válaszolta, amennyiben ezt az állampolgárok többsége megszavazná, akkor jó megoldásnak tartaná Románia számára, mert pénzt és energiát takarítana meg a köztársasági elnök ötévenkénti megválasztásához képest. A liberális demokrácia elvei mellett Kelemen megőrizné a parlament alsó- és felsőházát, a közigazgatást pedig mélyen és alaposan átgondolva alakítaná át – válaszolta szintén újságírói kérdésre.
Bár az a közvélekedés, hogy a romániai elnökválasztás nem fontos az erdélyi magyarság számára, Kelemen szerint azért fontos elmenni szavazni (és persze az első fordulóban az ő nevére ütni a pecsétet), mert az elnök víziója alapvetően befolyásolja a romániai társadalom állapotát. Ezért ő olyan elnököt szeretne, aki nem a folyamatos csörtékben éli ki magát, hanem össze tudja fogni a társadalmat.
Ami a külpolitikát illeti, Kelemen ismét hitet tett az euro-atlanti értékek mellett. Szerinte Románia regionális hatalom lehetne az EU-ban, ha elég erős lenne, hogy ezt a potenciálját ki tudja használni. Románia érdeke szerinte a gazdaságilag, társadalmilag és katonailag is erős Európai Unió. Elmondta, hogy erről nem nagyon szoktak beszélni, de szerinte az unió meg fogja, meg kell találnia a módot arra, hogy ne csak gazdaságilag, hanem katonailag is a kontinens meghatározó ereje legyen.
Hogy ne az országprojekt
maradjon az egyetlen téma, megkérdeztük az államfőjelöltet, hogy mekkora az a szavazatarány vagy konkrét szavazatszám, amelyet el szeretnének érni a vasárnapi elnökválasztáson. Nincs ilyen előre kijelölt, számszerűsített cél, válaszolta Kelemen, egyrészt mert tudja, hogy nincs esélye bekerülni a második fordulóba, másrészt szerinte csak 2004-ig volt fontos a százalék, amíg az elnökválasztást együtt tartották a parlamenti választással. Hogy akkor hogyan mérik a mostani kampány eredményességét? Sokféleképpen, és majd a választások után, hangzott a válasz.
Elhangzott az obligát kérdés is, hogy a második fordulóban kit támogat majd az RMDSZ jelöltje, amire az obligát válasz érkezett: erről az első forduló után ülnek le tárgyalni.
Felmerült a román-magyar egyeztetés is Brassó Pojánán az amerikaiak és a Friends of the Project on Ethnic Relations Egyesület közvetítésével. Erre Kelemen a már ismert válaszokat adta, miszerint Antal Árpád és Tamás Sándor az RMDSZ felhatalmazásával vett részt és ismertette az erdélyi magyarság autonómiaigényét a tárgyalásokon résztvevő politikai pártok (nem elnöki szintű) vezetőivel, befolyásos román értelmiségiekkel és véleményformálókkal. Arra a kérdésre, hogy mivel a közvetítő egyesület romániai, ameriakaiak részt vettek-e a tárgyalásokon, Kelemen megerősítette, hogy nemcsak a PER egykori vezetője, Allen Kassof vett részt rajtuk, hanem az amerikai nagykövetség munkatársai is.
Ha nem lett volna most kampány, részt vett volna személyesen is a tárgyalásokon? – kérdeztük Kelement, aki nemleges választ adott. Elmondta, az eddigi fordulókat nem elnöki szinten készítették elő, és a pártelnökök majd akkor tárgyalnak, ha körvonalazódik valamilyen egyezség a román és a magyar fél részéről. Most még csak a magyar igények bemutatása zajlott le, tudtuk meg.
Kelemen inkább a román társadalommal folytatott közben párbeszédet, mondta, és ezt a párbeszédet a székelyföldi autonómiatervezetről a kampány után is folytatni kívánják, legközelebb Konstancán és Temesváron.