// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nem műthetek muzsikaszó nélkül!

// HIRDETÉS

A korszerű romániai sebészeti beavatkozás kellékei: szike (van), gumikesztyű (nincs),sebészfonal (nincs), kékszesz (nincs), szesz (van!). Buli van!

A méltán világhírű mioritikus közegészségügyi rendszer egyre jobban teljesít. Sőt, egy román orvos Nobel-gyanús innovációval rukkolt elő.

Az évszázad orvosi vívmányának is nevezhető újítás Bumbești-Jiu városi kórházában született. De nem a szülészeten. Az intézmény egyik zseniális sebészének fejében. 

A rendkívül bonyolult, az átlagos ész számára nehezen felfogható eljárás lényege a következő: amikor az orvos besétál a műtőbe, ahol már várja a rajongó nővérek hada, a páciens, no meg a paraszolvencia, helytelen, sőt, orvosi műhibának minősíthető lépés csak úgy, hűbelebalázs módjára nekiugrani a műtétnek. Hiszen né, mennyi gond, baj származhat belőle. Az ember nem a megfelelő szervet vágja ki(le, meg), benne hagyhatja a hasüregben a beteg által hozott gézt (ollót, kesztyűt), de még az is előfordulhat, hogy a műtőasztalon fekvő szimuláns belehal a dologba. Mindez pedig azért van, mert az orvos stresszes, siet, nem koncentrál.

De ennek most már vége! Az új eljárás széles körű bevezetését követően beindul majd a Romániába tartó globális kórházturizmus. És végre felvirágzik az ország.

Na de nem csigázzuk tovább az olvasót. Íme, a technika leglényege: végy egy üveg vodkát, idd meg, csavard maximumra a jó zenét (Adrian Minune, Florin Salam, ami jön), és operálj tánclépésben. A siker garantált, és mindenki jobban érzi magát a végén.

Sajnos, úgy tűnik, egyes maradi betegek nem képesek felfogni az újítás horderejét. Ennek következtében az a sajnálatos helyzet alakult ki Bumbești-Jiu városábi kórházában, hogy a zseniális szakembert eltiltották a praxistól, az eljárás hasznosságának minden kétséget kizáró bizonyításáig. És tudjuk, milyen a maradi szellem. Előfordulhat, hogy hazánk elesik az első igazi, hazai, háztáji, nem-emigráns, tisztaromán Nobel-díjtól.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS