// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Választási bábszínház

// HIRDETÉS

A közvélemény-kutatás igen hasznos dolog. A népakaratot vizsgálja. Vagy éppen alakítja.

A közvélemény-kutatások szinte varázslatos eszközök, melyekkel előreláthatók a választások eredményei. De ugyanakkor a közvélemény manipulálására szolgáló alattomos lehetőségek is.

Bizonyos, a politikai témák miatt népszerűvé vált felmérések nyomán a sajtó elterjesztette azt az információt, mely szerint a román választók állítólag 

monolitikus hatalmat szeretnének,

melyben az elnök és a kormányfő ugyanahhoz a politikai párthoz tartozik.

Ez meglepő lenne, főleg a Boc–Băsescu kormányzás után, amikor egy félig elnöki rendszer de facto elnöki rezsimmé alakulását tapasztalhattuk. Az utóbbi években készült felmérések Emil Bocot mutatták Románia eddigi leggyengébb kormányfőjének és ez – valószínűleg – éppen láthatatlanságának, és az elnöki akaratnak való alávetettségének következménye. Nem Emil Boc jelentette be a bérek és a nyugdíjak csökkentését – és úgy tűnik, nem is nagyon szerette volna megtenni –, hanem az elnök, aki akkor átvette a kormány egyedüli vezetőjének szerepet.

E körülmények ellenére nem elképzelhetetlen, hogy a román társadalom, alapjában véve, folyamatosan a politikai konszenzusra aspirál. Sok jele van annak, hogy az élvezettel fenntartott botrányok ellenére a románok őrizkednek a vitáktól, inkább a nyugodt és veszekedések által meg nem ingatott véleményeket kedvelik. Csakhogy az a felmérés, amiről szó van, legalábbis furcsa, és nem tűnik megbízhatónak.

Az INSCOP Research legújabb, e hónap első hetében készült és október 16-án közölt felméréséről van szó, mely éppen az elnök és a kormányfő közötti kapcsolatra kérdez rá. Az egyik, ketté ágaztatott kérdést a következőképpen fogalmazták meg:

Jobb, ha az elnök és a kormányfő ugyanahhoz a politikai táborhoz tartozik, hogy többé ne legyen veszekedés és instabilitás? vagy

Jobb, ha az elnök és a kormányfő különböző politikai táborokhoz tartoznak, hogy ezáltal ellenőrizhessék egymást, annak veszélye ellenére, hogy ezzel fennmarad a veszekedés és instabilitás kockázata?

Íme, a válaszok is: több mint kétharmad, pontosabban 61,3 százalék (sic! ez kevesebb, mint kétharmad – a szerk.) az első változatot választotta, melyben a hatalom monolitikus, 38,7 százalék pedig inkább a megosztott hatalmat kedveli.

De mindnyájan tudjuk, mennyire számít a kérdésfeltevés módja. A kérdőívet úgy állították össze, hogy a részvevők az első változatot válasszák. Megfigyelhetik, hogy az első ágban a kérdés egy pozitív célra irányul (ne legyen több veszekedés), míg a második ág egy nemkívánatos körülménnyel szemben tesz engedményt (a veszekedések veszélyének fenntartásával).

De mi lett volna, ha a kérdéseket fordítva fogalmazzák meg, a negatív engedménnyel az első ágban és a pozitív céllal a másodikban? Például:

Jobb, ha az elnök és a miniszterelnök ugyanahhoz a politikai táborhoz tartozik, kockáztatva annak veszélyét, hogy a helyzet a túlzott és önkényes hatalomnak kedvez? vagy

Jobb, ha az elnök és a miniszterelnök eltérő politikai táborokhoz tartoznak, hogy ellenőrizhessék egymást és elkerüljék a túlzott és önkényes hatalom kialakulását?

Nagyon valószínű, hogy a kérdés fentebbi módon újrafogalmazott első ága a Năstase–Iliescu, vagy a Boc–Băsescu adminisztrációt idézte volna fel, mindkettő alkalmas lévén negatív érzelmek kiváltására. Az eredmény teljesen más lehetett volna, főleg úgy, hogy a második ágnak az újrafogalmazott változatban pozitív végkicsengése van.

A választási kampányok idején felméréseket készítők jól tudják, hogy minden a kérdésfeltevés módjától függ. Ez

a közvélemény egyértelmű manipulálása,

annál is inkább, hogy a felvetett kérdés egy bonyolult alkotmányossági üggyel kapcsolatos, melyet – normális esetben – nem kellene leegyszerűsítő módon alávetni a közvélemény ítéletének.

Politikai kontextusunkban a felmérés kitűnően megfelel Victor Ponta kormányfőnek. Valójában ez tényleg annak egyfajta kimondása, hogy a román választók nem is választhatnak mást, mint Victor Pontát, hiszen csak ő felel meg a „veszekedést és instabilitást” elkerülni képes monolitikus hatalom feltételeinek.

A kormányfő, különben, rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított ennek a témának. Már jó előre bejelentette, hogy a PSD-n kívülről fog miniszterelnököt kinevezni. Ezt a teljesen meglepő bejelentést csak ebben a kontextusban lehet értelmezni. A kormányfő attól félt, hogy a választóknak eszükbe jut a Boc–Băsescu páros, vagy ellenfelei a túlzott hatalom miatt fogják támadni. De ettől kezdve a félelmei szertefoszlottak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS