A közvélemény-kutatás igen hasznos dolog. A népakaratot vizsgálja. Vagy éppen alakítja.
A közvélemény-kutatások szinte varázslatos eszközök, melyekkel előreláthatók a választások eredményei. De ugyanakkor a közvélemény manipulálására szolgáló alattomos lehetőségek is.
Bizonyos, a politikai témák miatt népszerűvé vált felmérések nyomán a sajtó elterjesztette azt az információt, mely szerint a román választók állítólag
melyben az elnök és a kormányfő ugyanahhoz a politikai párthoz tartozik.
Ez meglepő lenne, főleg a Boc–Băsescu kormányzás után, amikor egy félig elnöki rendszer de facto elnöki rezsimmé alakulását tapasztalhattuk. Az utóbbi években készült felmérések Emil Bocot mutatták Románia eddigi leggyengébb kormányfőjének és ez – valószínűleg – éppen láthatatlanságának, és az elnöki akaratnak való alávetettségének következménye. Nem Emil Boc jelentette be a bérek és a nyugdíjak csökkentését – és úgy tűnik, nem is nagyon szerette volna megtenni –, hanem az elnök, aki akkor átvette a kormány egyedüli vezetőjének szerepet.
E körülmények ellenére nem elképzelhetetlen, hogy a román társadalom, alapjában véve, folyamatosan a politikai konszenzusra aspirál. Sok jele van annak, hogy az élvezettel fenntartott botrányok ellenére a románok őrizkednek a vitáktól, inkább a nyugodt és veszekedések által meg nem ingatott véleményeket kedvelik. Csakhogy az a felmérés, amiről szó van, legalábbis furcsa, és nem tűnik megbízhatónak.
Az INSCOP Research legújabb, e hónap első hetében készült és október 16-án közölt felméréséről van szó, mely éppen az elnök és a kormányfő közötti kapcsolatra kérdez rá. Az egyik, ketté ágaztatott kérdést a következőképpen fogalmazták meg:
Jobb, ha az elnök és a kormányfő ugyanahhoz a politikai táborhoz tartozik, hogy többé ne legyen veszekedés és instabilitás? vagy
Jobb, ha az elnök és a kormányfő különböző politikai táborokhoz tartoznak, hogy ezáltal ellenőrizhessék egymást, annak veszélye ellenére, hogy ezzel fennmarad a veszekedés és instabilitás kockázata?
Íme, a válaszok is: több mint kétharmad, pontosabban 61,3 százalék (sic! ez kevesebb, mint kétharmad – a szerk.) az első változatot választotta, melyben a hatalom monolitikus, 38,7 százalék pedig inkább a megosztott hatalmat kedveli.
De mindnyájan tudjuk, mennyire számít a kérdésfeltevés módja. A kérdőívet úgy állították össze, hogy a részvevők az első változatot válasszák. Megfigyelhetik, hogy az első ágban a kérdés egy pozitív célra irányul (ne legyen több veszekedés), míg a második ág egy nemkívánatos körülménnyel szemben tesz engedményt (a veszekedések veszélyének fenntartásával).
De mi lett volna, ha a kérdéseket fordítva fogalmazzák meg, a negatív engedménnyel az első ágban és a pozitív céllal a másodikban? Például:
Jobb, ha az elnök és a miniszterelnök ugyanahhoz a politikai táborhoz tartozik, kockáztatva annak veszélyét, hogy a helyzet a túlzott és önkényes hatalomnak kedvez? vagy
Jobb, ha az elnök és a miniszterelnök eltérő politikai táborokhoz tartoznak, hogy ellenőrizhessék egymást és elkerüljék a túlzott és önkényes hatalom kialakulását?
Nagyon valószínű, hogy a kérdés fentebbi módon újrafogalmazott első ága a Năstase–Iliescu, vagy a Boc–Băsescu adminisztrációt idézte volna fel, mindkettő alkalmas lévén negatív érzelmek kiváltására. Az eredmény teljesen más lehetett volna, főleg úgy, hogy a második ágnak az újrafogalmazott változatban pozitív végkicsengése van.
A választási kampányok idején felméréseket készítők jól tudják, hogy minden a kérdésfeltevés módjától függ. Ez
annál is inkább, hogy a felvetett kérdés egy bonyolult alkotmányossági üggyel kapcsolatos, melyet – normális esetben – nem kellene leegyszerűsítő módon alávetni a közvélemény ítéletének.
Politikai kontextusunkban a felmérés kitűnően megfelel Victor Ponta kormányfőnek. Valójában ez tényleg annak egyfajta kimondása, hogy a román választók nem is választhatnak mást, mint Victor Pontát, hiszen csak ő felel meg a „veszekedést és instabilitást” elkerülni képes monolitikus hatalom feltételeinek.
A kormányfő, különben, rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított ennek a témának. Már jó előre bejelentette, hogy a PSD-n kívülről fog miniszterelnököt kinevezni. Ezt a teljesen meglepő bejelentést csak ebben a kontextusban lehet értelmezni. A kormányfő attól félt, hogy a választóknak eszükbe jut a Boc–Băsescu páros, vagy ellenfelei a túlzott hatalom miatt fogják támadni. De ettől kezdve a félelmei szertefoszlottak.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.