Traian Băsescu államfő újabb jó, a kormány és a parlament pedig minden bizonnyal újabb rossz pontot szerzett mindazon külföldi illetékesek szemében, akik a korrupcióellenes küzdelem iránti elkötelezettség hiánya miatt bírálták a román politikumot. Az államfő ugyanis eddigi gyakorlatához híven eleget tett az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérésének, és jóváhagyta a bűnvádi eljárás megkezdését öt korábbi miniszter ellen. Eközben a parlament két háza különböző trükkök révén próbálta halogatni, hogy két szenátori és egy képviselői minőségben tevékenykedő exminiszter ellen megkezdődhessen a vizsgálat.
Mint ismeretes, az ügyben összesen kilenc volt miniszter érintett, egykori oktatási, távközlési és pénzügyi tárcavezetők, akik a gyanú szerint jelentős, több tízmillió euróra rúgó megvesztegetést kaptak a Microsoft cégtől annak érdekében, hogy a cég számára előnyös szerződések szülessenek.
A hatályos jogszabályok értelmében szenátori vagy képviselői mandátummal rendelkező exminiszterek ellen csak akkor indítható bűnvádi eljárás, ha az illetékes kamara ezt többségi szavazással jóváhagyja. Olyan volt tárcavezetők esetében, akik nem rendelkeznek parlamenti mandátummal, az államfőnek kell jóváhagynia a bűnvádi eljárást. (Az ügyben érintett kilencedik exminiszter jelenleg európai parlamenti képviselő, az ő mentelmi jogáról az EP dönt).
A szenátus azonban úgy döntött: október első hetétől a november 16-a, vagyis az államfőválasztás utáni időszakig nem ülésezik, hogy a szenátorok nyugodtan részt vehessenek a kampányban. Végül összeült ugyan a jogi bizottság, de csak azért, hogy október 28-ra halassza a döntést az ügyben. (Az érintett szenátorok a kormányzó PSD politikusai, egyikük Ecaterina Andronescu, a másik Serban Mihăilescu).
Nem siette el az alsóház sem Valerian Vreme PMP-s – tehát ellenzéki – képviselő ügyében a döntést, bár Victor Ponta miniszterelnök jelezte: míg párttársai esetében nem, addig Vreme esetében feltétlenül támogatná a bűnvádi eljárás jóváhagyását. Ennek nyomán a kormánytöbbség végül hétfőn megszavazta a bűnvádi eljárás jóváhagyását.
A halogatás, illetve a szenátus egyértelmű szándéka, hogy az államfőválasztás után kerüljön csak napirendre az ügy, ismét csak kellemetlen helyzetbe hozza a kormányt, de az egész ország megítélését is negatívan befolyásolja. Nem véletlen, hogy Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes Magyarország Romániát is élesen bírálta a demokratikus kilengések miatt, és Bukarest kapcsán – igaz, az ország nevét nem említve – azt rótta föl, hogy továbbra is védelmezik a korrupcióval gyanúsított politikusokat.
Tény persze, hogy a korrupt politikusok felelősségre vonása elsősorban Bukarest felelőssége, és nem a nyugati kormányoké, de az is köztudott, hogy Romániát immár évek óta azért bírálja mind az EU, mind Washington, mert nem találja a kormányt kellőképpen elkötelezettnek a korrupció elleni küzdelemben. Az EU éves országjelentésében is folyamatosan visszaköszön a téma, és Joe Biden amerikai alelnök is a korrupció elleni harcot nevezte az egyik legfontosabb teendőnek bukaresti látogatása során.
Az EU részéről máris szankcionálják Romániát, hiszen többek között éppen a korrupcióellenes harc politikusok által akadályoztatása miatt halasztódik immár évek óta az ország felvétele a schengeni övezetbe.
Ilyen körülmények között ismét csak rossz fényt vet a kormányra, illetve a parlamentre, hogy újra arról szólnak a hírek: a törvényhozás halogatja a tagjai elleni eljárás jóváhagyását. Itt nem az ártatlanság vélelmének megtagadásáról van szó – az természetesen mindegyik érintettet megilleti -, hanem arról, hogy senki se állhasson a törvények fölött, hogy politikai alapon senki se élvezhessen nagyobb védelmet az ügyészségi nyomozásokkal szemben az átlag, miniszteri vagy képviselői, szenátori mandátumot soha be nem töltött polgárokkal szemben.