// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Emlékművet avattak Kolozsváron a holokauszt áldozatainak

// HIRDETÉS

Újabb alkotás állít emléket a kincses városból elhurcolt zsidóságnak.

Emlékműavatással, és gyászistentisztelettel kezdődött kedden délután Kolozsváron az a megemlékezés, amelyen a holokauszt áldozatainak emlékére szervezett a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház.

Az ártatlanság emlékművét, Adorjáni Endre, kolozsvári származású szekszárdi szobrászművész alkotását az evangélikus-lutheránus püspökség belső udvarán avatták fel. A bronzszobor térdelő nőalakot ábrázol, akinek testét repedések teszik átláthatóvá. A szobor talapzatán a Non omnis moriar (Nem halok meg egészen) latin nyelvű Horatius-idézet olvasható. Az emlékművet megáldották az erdélyi történelmi magyar egyházak püspökei.

Az evangélikus püspöki templomban tartott megemlékezésen Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes azt mondta, nem lehet tudni, mivel gazdagította volna városát, országát az a zsidó közösség, amely odaveszett a náci haláltáborokban,

nélkülük azonban mindannyian szegényebbek lettünk.

Az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus a 20. század legnagyobb tragédiájának nevezte a holokausztot. Hozzátette, ébren kell tartani az emlékezetet, hogy soha ne ismétlődhessen meg. Elmondta, minden korban

a többség kollektív felelősséget visel a vele élő kisebbségért,

és szabad csak akkor lehet az ember, ha a körülötte élők is szabadok.

Márton Áron erdélyi római katolikus püspöknek és Járosi Andor kolozsvári evangélikus lelkésznek a zsidó közösség melletti kiállását Kelemen Hunor is, Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség vezetője és Latorcai Csaba, a magyar kormány kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára is megemlítette beszédében.

A helyettes államtitkár elmondta,

a szolidaritás megnyilvánulása és a bűnösök elítélése hozzásegíthet a megbékéléshez.

Schwartz Róbert „lelket melengetőnek" nevezte, hogy olyan megemlékezésen vehet részt, amelyet nem zsidók szerveztek.
A megemlékező istentiszteleten Adorjáni Dezső evangélikus püspök Káin és Ábel történetét idézve állapította meg, hogy a testvérgyilkosság a kultúrák, a civilizáció születésénél is ott volt.

A kolozsvári holokauszt megemlékezés szerdán tudományos konferenciával folytatódik.
Hetven évvel ezelőtt Kolozsvárról mintegy 18 ezer zsidót deportáltak, akik közül csak kevesen élték túl a haláltáborokat.

Kép: rmdsz.ro
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS