Most akkor tisztázzuk: a román nép emberekből áll, vagy mioricákból? Vagyis juhokból, na.
Szinte minden európai nemzet rendelkezik alapító mítosszal. Csakhogy a Nibelung-énekhez, Igor kenézhez vagy a Roland-énekhez képest a tősgyökeres Bárányka (Mioriţa) sokkal békésebb. Gyilkossággal és kirablással fenyegetett juhászunk derűsen várja a végét, míg Siegfried, Roland és Igor addig harcol az ellenséggel, míg ki nem csorbul a kardja.
Romániát – vajon hányadszorra? – újabb korrupciós botrány sújtja. Bár a románok megszokták a lopást, a kenőpénzek nagysága és az érintettek neve keltett néhány hullámot. Csak a mi kedves és drága Parlamentünk nyugodt, de nagyon. A választási kampánnyal elfoglalt választottak úgy tartották jónak, hogy nem kell sietniük. Mintha azt mondanák magukban, várjuk csak meg, ki kerül ki győztesen.
Valójában az a gond, hogy az igazságszolgáltatás a kiszolgáltatottjuk lett. A hatalmi ágak miféle szétválasztása az, amikor a Parlament dönti el, hogy kit, mit és miként vizsgálnak ki? Még a nácik által ellenőrzött Reichstag sem rendelkezett ilyen hatalommal. Látnunk kell a dokumentumokat, vetik oda nekünk foghíjról, nem palástolt lekezeléssel. Sietek megkérdezni: há’ ti kik vagytok?
Szintén én válaszolok: a nemzet képviselői vagytok. És itt a bűnösökre is mutatok: magunkra. Igen, mindnyájunkra. Magamat is beleértve, akinek ahelyett, hogy a blogomon élném ki a frusztrációmat, az olvasókkal együtt, az utcán kellene lennem. És nektek is velem kellene tartanotok. Mert nem kezelhetünk egy rendkívül súlyos kérdést ilyen lazán. Az életünk a tét, annak teljes dimenziójában, amiből gúnyt űznek azok, akik – megalázkodva – csúsznak-másznak a választási kampányban, szavazatokat koldulva.
Emlékeznek a Verespatak-melletti felvonulásokra? Victor Pontának, miután ellenzékben a kitermelés ellen dörgött és villámlott, hirtelen megvilágosodása lett. Valószínűleg segített neki ebben a nagy szentjánosbogár, bár ő marxista forradalmári szerepben tetszeleg. De hétről hétre utcákra vonultak az emberek. Észrevették, hogy miként kezelik most a kérdést a kampányban érintett politikusok? Nézzük meg, megéri-e… nem károsítja-e a környezetet… majd meglátjuk, várjunk még…
Tehát, működik. Meglehet, hogy bemegyünk a Parlamentbe, hajuknál fogva lecibáljuk őket a lépcsőkön és aztán behajítjuk őket a kukába, ahogy azt más szomszédaink is megtették már. Aztán választunk új képviselőket. Persze, ha – népként – saját sorsunk urai akarunk lenni és nem nyájnyi bárányka.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Rálőtt a házkutatásra érkező rendőrökre egy PNL-es önkormányzati képviselő. Majdnem egymillió lejt sikkasztott el egy magánegyetem számláiról egy közgazdász.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.