Most akkor tisztázzuk: a román nép emberekből áll, vagy mioricákból? Vagyis juhokból, na.
Szinte minden európai nemzet rendelkezik alapító mítosszal. Csakhogy a Nibelung-énekhez, Igor kenézhez vagy a Roland-énekhez képest a tősgyökeres Bárányka (Mioriţa) sokkal békésebb. Gyilkossággal és kirablással fenyegetett juhászunk derűsen várja a végét, míg Siegfried, Roland és Igor addig harcol az ellenséggel, míg ki nem csorbul a kardja.
Romániát – vajon hányadszorra? – újabb korrupciós botrány sújtja. Bár a románok megszokták a lopást, a kenőpénzek nagysága és az érintettek neve keltett néhány hullámot. Csak a mi kedves és drága Parlamentünk nyugodt, de nagyon. A választási kampánnyal elfoglalt választottak úgy tartották jónak, hogy nem kell sietniük. Mintha azt mondanák magukban, várjuk csak meg, ki kerül ki győztesen.
Valójában az a gond, hogy az igazságszolgáltatás a kiszolgáltatottjuk lett. A hatalmi ágak miféle szétválasztása az, amikor a Parlament dönti el, hogy kit, mit és miként vizsgálnak ki? Még a nácik által ellenőrzött Reichstag sem rendelkezett ilyen hatalommal. Látnunk kell a dokumentumokat, vetik oda nekünk foghíjról, nem palástolt lekezeléssel. Sietek megkérdezni: há’ ti kik vagytok?
Szintén én válaszolok: a nemzet képviselői vagytok. És itt a bűnösökre is mutatok: magunkra. Igen, mindnyájunkra. Magamat is beleértve, akinek ahelyett, hogy a blogomon élném ki a frusztrációmat, az olvasókkal együtt, az utcán kellene lennem. És nektek is velem kellene tartanotok. Mert nem kezelhetünk egy rendkívül súlyos kérdést ilyen lazán. Az életünk a tét, annak teljes dimenziójában, amiből gúnyt űznek azok, akik – megalázkodva – csúsznak-másznak a választási kampányban, szavazatokat koldulva.
Emlékeznek a Verespatak-melletti felvonulásokra? Victor Pontának, miután ellenzékben a kitermelés ellen dörgött és villámlott, hirtelen megvilágosodása lett. Valószínűleg segített neki ebben a nagy szentjánosbogár, bár ő marxista forradalmári szerepben tetszeleg. De hétről hétre utcákra vonultak az emberek. Észrevették, hogy miként kezelik most a kérdést a kampányban érintett politikusok? Nézzük meg, megéri-e… nem károsítja-e a környezetet… majd meglátjuk, várjunk még…
Tehát, működik. Meglehet, hogy bemegyünk a Parlamentbe, hajuknál fogva lecibáljuk őket a lépcsőkön és aztán behajítjuk őket a kukába, ahogy azt más szomszédaink is megtették már. Aztán választunk új képviselőket. Persze, ha – népként – saját sorsunk urai akarunk lenni és nem nyájnyi bárányka.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.