// 2026. október 21., szerda // Orsolya

22 millió juh

// HIRDETÉS

Most akkor tisztázzuk: a román nép emberekből áll, vagy mioricákból? Vagyis juhokból, na.

Szinte minden európai nemzet rendelkezik alapító mítosszal. Csakhogy a Nibelung-énekhez, Igor kenézhez vagy a Roland-énekhez képest a tősgyökeres Bárányka (Mioriţa) sokkal békésebb. Gyilkossággal és kirablással fenyegetett juhászunk derűsen várja a végét, míg Siegfried, Roland és Igor addig harcol az ellenséggel, míg ki nem csorbul a kardja.

Romániát – vajon hányadszorra? – újabb korrupciós botrány sújtja. Bár a románok megszokták a lopást, a kenőpénzek nagysága és az érintettek neve keltett néhány hullámot. Csak a mi kedves és drága Parlamentünk nyugodt, de nagyon. A választási kampánnyal elfoglalt választottak úgy tartották jónak, hogy nem kell sietniük. Mintha azt mondanák magukban, várjuk csak meg, ki kerül ki győztesen.

Valójában az a gond, hogy az igazságszolgáltatás a kiszolgáltatottjuk lett. A hatalmi ágak miféle szétválasztása az, amikor a Parlament dönti el, hogy kit, mit és miként vizsgálnak ki? Még a nácik által ellenőrzött Reichstag sem rendelkezett ilyen hatalommal. Látnunk kell a dokumentumokat, vetik oda nekünk foghíjról, nem palástolt lekezeléssel. Sietek megkérdezni: há’ ti kik vagytok?

Szintén én válaszolok: a nemzet képviselői vagytok. És itt a bűnösökre is mutatok: magunkra. Igen, mindnyájunkra. Magamat is beleértve, akinek ahelyett, hogy a blogomon élném ki a frusztrációmat, az olvasókkal együtt, az utcán kellene lennem. És nektek is velem kellene tartanotok. Mert nem kezelhetünk egy rendkívül súlyos kérdést ilyen lazán. Az életünk a tét, annak teljes dimenziójában, amiből gúnyt űznek azok, akik – megalázkodva – csúsznak-másznak a választási kampányban, szavazatokat koldulva.

Emlékeznek a Verespatak-melletti felvonulásokra? Victor Pontának, miután ellenzékben a kitermelés ellen dörgött és villámlott, hirtelen megvilágosodása lett. Valószínűleg segített neki ebben a nagy szentjánosbogár, bár ő marxista forradalmári szerepben tetszeleg. De hétről hétre utcákra vonultak az emberek. Észrevették, hogy miként kezelik most a kérdést a kampányban érintett politikusok? Nézzük meg, megéri-e… nem károsítja-e a környezetet… majd meglátjuk, várjunk még…

Tehát, működik. Meglehet, hogy bemegyünk a Parlamentbe, hajuknál fogva lecibáljuk őket a lépcsőkön és aztán behajítjuk őket a kukába, ahogy azt más szomszédaink is megtették már. Aztán választunk új képviselőket. Persze, ha – népként – saját sorsunk urai akarunk lenni és nem nyájnyi bárányka.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése
Krónika

Már nem elég az iskola? Egyre több családnak jelent komoly anyagi terhet a magánórák fizetése

A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS