// 2026. október 9., péntek // Dénes

Mit kell tudni a román hírszerzésről?

// HIRDETÉS

Ha egy zsúfolt téren földob egy követ, Romániában jóval nagyobb eséllyel hull titkos ügynökre, mint más nyugati országokban. Néhány érdekes számadat.

Miközben mostanáig csak annyit lehetett tudni a romániai titkos ügynökről, hogy többen vannak, mint a franciák és a németek együtt, a Româniacurată.ro rendet vágott a helyzetben, s rámutatott, hogy pontosan mivel állunk is szemben. Összehasonlító anyagukból kiderül, hogy a NATO tíz legnagyobb országának mintegy 800 millió lakosa van, akik közül mintegy 56 ezer ügynököt tartanak számon.

Érdekességek, amiket a portál kiemel:

1. Abszolút szám: a romániai 12 ezer titkos ügynököt meghaladó számadat csak az FBI-nál van. Összességében véve az országcsoport lakosságának 2,5 százalékához képest, Romániában az ügynökök száma 15 százalékra rúg.

2. A lakossághoz mért arány: a belügyi szolgálatok berkeiben 60 alkalmazott van minden 100 ezer lakosra. Románia után Lengyelország következik 13 alkalmazottal, az átlag pedig 7, miközben az utolsó helyezett Olaszországban ez az arány 2,7.

3. A SRI büdzséje teszi ki egy ország költségvetésében a legnagyobb arányt, ami ötször nagyobb, mint a vizsgált tíz országé. AZ FBI arányosan véve a hetedéből boldogul az Amerikai Egyesült Államok büdzséjét véve alapul. Abszolút értékben számolva, a román titkosszolgálat többet költ, mint németországi, franciaországi vagy lengyelországi társai.

4. A SRI az egyetlen eközben, amely titokban tartja alkalmazottai számát. Törökország, Lengyelország és Olaszország legalább megközelítő számokat közöl a sajtóval, a többi államban pedig publikusak a számadatok. Eközben az intézmény büdzséje nyilvános, ami például nem fordul elő Nagy-Britanniában és Olaszországban, ahol a számadatok globálisak a teljes hírszerző szolgálatra, vagy például Franciaországban, ahol a hivatalosan közölt mintegy 41millió euró lényegesen alulértékelt a valósághoz képest.

5. A SRI az egyetlen militarizált szolgálat, Törökországot leszámítva, amely 20 éve indította el a demilitarizációt, jelenleg pedig az állomány kevesebb, mint 5 százalékának van rendfokozata. Ugyanakkor látszólag az egyetlen olyan szolgálat, ahol a teljes tevékenység hivatalból titkosítottnak minősül, nem csak esetről esetre.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS