// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Mit kell tudni a román hírszerzésről?

// HIRDETÉS

Ha egy zsúfolt téren földob egy követ, Romániában jóval nagyobb eséllyel hull titkos ügynökre, mint más nyugati országokban. Néhány érdekes számadat.

Miközben mostanáig csak annyit lehetett tudni a romániai titkos ügynökről, hogy többen vannak, mint a franciák és a németek együtt, a Româniacurată.ro rendet vágott a helyzetben, s rámutatott, hogy pontosan mivel állunk is szemben. Összehasonlító anyagukból kiderül, hogy a NATO tíz legnagyobb országának mintegy 800 millió lakosa van, akik közül mintegy 56 ezer ügynököt tartanak számon.

Érdekességek, amiket a portál kiemel:

1. Abszolút szám: a romániai 12 ezer titkos ügynököt meghaladó számadat csak az FBI-nál van. Összességében véve az országcsoport lakosságának 2,5 százalékához képest, Romániában az ügynökök száma 15 százalékra rúg.

2. A lakossághoz mért arány: a belügyi szolgálatok berkeiben 60 alkalmazott van minden 100 ezer lakosra. Románia után Lengyelország következik 13 alkalmazottal, az átlag pedig 7, miközben az utolsó helyezett Olaszországban ez az arány 2,7.

3. A SRI büdzséje teszi ki egy ország költségvetésében a legnagyobb arányt, ami ötször nagyobb, mint a vizsgált tíz országé. AZ FBI arányosan véve a hetedéből boldogul az Amerikai Egyesült Államok büdzséjét véve alapul. Abszolút értékben számolva, a román titkosszolgálat többet költ, mint németországi, franciaországi vagy lengyelországi társai.

4. A SRI az egyetlen eközben, amely titokban tartja alkalmazottai számát. Törökország, Lengyelország és Olaszország legalább megközelítő számokat közöl a sajtóval, a többi államban pedig publikusak a számadatok. Eközben az intézmény büdzséje nyilvános, ami például nem fordul elő Nagy-Britanniában és Olaszországban, ahol a számadatok globálisak a teljes hírszerző szolgálatra, vagy például Franciaországban, ahol a hivatalosan közölt mintegy 41millió euró lényegesen alulértékelt a valósághoz képest.

5. A SRI az egyetlen militarizált szolgálat, Törökországot leszámítva, amely 20 éve indította el a demilitarizációt, jelenleg pedig az állomány kevesebb, mint 5 százalékának van rendfokozata. Ugyanakkor látszólag az egyetlen olyan szolgálat, ahol a teljes tevékenység hivatalból titkosítottnak minősül, nem csak esetről esetre.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS