// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Mit kell tudni a román hírszerzésről?

// HIRDETÉS

Ha egy zsúfolt téren földob egy követ, Romániában jóval nagyobb eséllyel hull titkos ügynökre, mint más nyugati országokban. Néhány érdekes számadat.

Miközben mostanáig csak annyit lehetett tudni a romániai titkos ügynökről, hogy többen vannak, mint a franciák és a németek együtt, a Româniacurată.ro rendet vágott a helyzetben, s rámutatott, hogy pontosan mivel állunk is szemben. Összehasonlító anyagukból kiderül, hogy a NATO tíz legnagyobb országának mintegy 800 millió lakosa van, akik közül mintegy 56 ezer ügynököt tartanak számon.

Érdekességek, amiket a portál kiemel:

1. Abszolút szám: a romániai 12 ezer titkos ügynököt meghaladó számadat csak az FBI-nál van. Összességében véve az országcsoport lakosságának 2,5 százalékához képest, Romániában az ügynökök száma 15 százalékra rúg.

2. A lakossághoz mért arány: a belügyi szolgálatok berkeiben 60 alkalmazott van minden 100 ezer lakosra. Románia után Lengyelország következik 13 alkalmazottal, az átlag pedig 7, miközben az utolsó helyezett Olaszországban ez az arány 2,7.

3. A SRI büdzséje teszi ki egy ország költségvetésében a legnagyobb arányt, ami ötször nagyobb, mint a vizsgált tíz országé. AZ FBI arányosan véve a hetedéből boldogul az Amerikai Egyesült Államok büdzséjét véve alapul. Abszolút értékben számolva, a román titkosszolgálat többet költ, mint németországi, franciaországi vagy lengyelországi társai.

4. A SRI az egyetlen eközben, amely titokban tartja alkalmazottai számát. Törökország, Lengyelország és Olaszország legalább megközelítő számokat közöl a sajtóval, a többi államban pedig publikusak a számadatok. Eközben az intézmény büdzséje nyilvános, ami például nem fordul elő Nagy-Britanniában és Olaszországban, ahol a számadatok globálisak a teljes hírszerző szolgálatra, vagy például Franciaországban, ahol a hivatalosan közölt mintegy 41millió euró lényegesen alulértékelt a valósághoz képest.

5. A SRI az egyetlen militarizált szolgálat, Törökországot leszámítva, amely 20 éve indította el a demilitarizációt, jelenleg pedig az állomány kevesebb, mint 5 százalékának van rendfokozata. Ugyanakkor látszólag az egyetlen olyan szolgálat, ahol a teljes tevékenység hivatalból titkosítottnak minősül, nem csak esetről esetre.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS