// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

A katalán időzített bomba

// HIRDETÉS

Úgy tűnik, a katalánok magasról tesznek az alkotmányra. Nézzük, mit tesznek.

Azzal a döntésével, hogy kiír egy, a hatályos alaptörvény szerint alkotmánysértő népszavazást, Artur Mas nehezen felmérhető kihívások elé helyezi Katalóniát. Az adópaktum lehetne az egyik megoldás, véli Carlos Delgado.

Skóciában, elméletileg, semmi sem fog történni a függetlenségről szóló népszavazás nyomán. A harc urnáknál történt elvesztése dacára, az autonómia támogatói jelentős jogokat kaptak Londontól, olyanokhoz hasonlókat, melyekkel Katalónia már évek óta rendelkezik.

Valóban, a spanyol autonóm tartomány a közigazgatásban sokkal nagyobb függetlenségnek örvend, mint Skócia. Katalóniának van saját rendőrsége, maga dönt a térség oktatásáról és egészségügyéről, és egy 2009-ben kialkudott finanszírozási modellnek hála, jelentős mennyiségű közpénzhez jut.

Ennek ellenére a katalán szeparatizmus zászlóját lobogtatók számára az ilyenfajta előnyök nem elégségesek. Számukra Katalónia nem tartozik Spanyolországhoz, és nem is tartozott soha.

Az autonómia hirdetői ezen állítás mellett a nyelvi és kulturális különbségeket, valamint a diszkriminációk hosszú történetét hozzák fel, melyeknek a térség állítólag az idők folyamán ki volt téve Spanyolország részéről. A szeparatisták által hangoztatott ideológia felszítja a katalánok indulatait. Közülük sokan – többen, mint valaha – készek vállalni egy bizonytalan következményekkel járó kalandot.

A bírák pillanata

Egyes megfigyelők szerint Skóciában a ráció győzött. De Katalónia nem Skócia, többek azon igyekezete ellenére, hogy az skóciai népszavazásból leszűrjék a szükséges tanulságokat.

Míg a skót népszavazást egy Edinburgh és London közti megállapodás alapján tartották meg, Spanyolország alaptörvénye nem teszi lehetővé népszavazás kiírását Katalónia függetlenségéről. A Mariano Rajoy által vezetett kormánynak sikerült kihasználnia ezt a – nemzeti egységnek kedvező – alkotmányi kiskaput.

Most, hogy az Artur Mas által vezetett katalán kormány, önhatalmúlag, a népszavazás kiírásáról döntött – amiben a „népszavazási törvény”-t elfogadó katalán parlament is támogatja –, belépnek a játékba a bírák. Rajoy már be is jelentette, hogy az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni a fentebb említett törvényt. Következésképpen a bíráknak fontos szavuk lesz. Talán éppen az utolsó.

Ha a törvényt alkotmánysértőnek nyilvánítják, Mas feljogosíthatva érezheti majd magát, hogy Spanyolország jelenkori történelmében példátlan dolgokat tegyen meg: engedetlenségre szólíthatja fel a népet és törvénysértő módon megszervezheti a népszavazást. Ezen kívül a katalán kormány arról is dönthet, hogy saját rendőrségi szolgálatához folyamodik, és így „védi” meg a szavazást a spanyol rendfenntartó erőkkel szemben.

Ám e döntések meghozatala előtt Artur Mas megpróbálhatja felhasználni az egyetlen rendelkezésére álló politikai jokert: az előrehozott választásokat. Egy ilyenfajta voksolás megszilárdíthatná az autonómiapárti erőket és sokkal kedvezőbb tárgyalási helyzetbe hozhatná Katalóniát. Addig is Mas továbbra felvonultatja majd Rajoy előtt a rendelkezésre álló összes „kínzóeszköz”-t.

Az adópaktum, mint lehetséges mentsvár

A spanyol miniszterelnök két évvel ezelőtt letörhette volna Katalónia szeparatista lendületét, ha elfogadta volna a térségbeli hatóságok javaslatát. A pénzügyi válság közepette a katalánok egy adópaktum megtárgyalását kérték, mely szuverenitást adott volna a katalánoknak az adók és járulékok kezelésében. Rajoy ezt a lehető leghatározottabban elutasította. Következésképpen Mas úgy érezte, el kell temetnie az adópaktumot és – nagyon gyorsan – elindította a függetlenség megszerzéséhez szükséges folyamatokat.

Kétségtelen, az az állami válság, melyen Katalónia átmegy, határozott reakciót követelt a többek között a szocialista ellenzék által is hajtott spanyol kormányfőtől, mely azt kéri tőle, mutasson bátorságot és erőt a tárgyalásokon.

Ennek ellenére Rajoynak nem kellene belemerevednie saját látásmódjába. November 9-e nagyon közel van, a spanyol kormányfő pedig az „alkotmány vagy káosz” elv alapján közelíti meg a katalán válságot.

Ennek ellenére van lehetőség egy adópaktumról szóló megállapodásra, mely lehetővé tenné Katalónia számára, hogy maga kezelje az adóit és a járulékait az alkotmány módosítása nélkül. Különben pontosan ezt követelték a katalán cégek is, melyek félnek azoktól a következményektől, melyekkel a régió Spanyolországtól való elszakadása és az Európai Unióból történő kilépése járna.

Ami nem sikerült Skóciában, az valósággá válhat Katalóniában és más régiókban. Nehéz megjósolni, milyen következményekkel járna a katalán függetlenség Spanyolországra és az EU-ra nézve. A válság után még lábadozó és egy újabb recesszió által fenyegetett Európai Unió számára területének feldarabolódása lenne az utolsó dolog, amire szüksége lenne.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS