Úgy tűnik, a katalánok magasról tesznek az alkotmányra. Nézzük, mit tesznek.
Azzal a döntésével, hogy kiír egy, a hatályos alaptörvény szerint alkotmánysértő népszavazást, Artur Mas nehezen felmérhető kihívások elé helyezi Katalóniát. Az adópaktum lehetne az egyik megoldás, véli Carlos Delgado.
Skóciában, elméletileg, semmi sem fog történni a függetlenségről szóló népszavazás nyomán. A harc urnáknál történt elvesztése dacára, az autonómia támogatói jelentős jogokat kaptak Londontól, olyanokhoz hasonlókat, melyekkel Katalónia már évek óta rendelkezik.
Valóban, a spanyol autonóm tartomány a közigazgatásban sokkal nagyobb függetlenségnek örvend, mint Skócia. Katalóniának van saját rendőrsége, maga dönt a térség oktatásáról és egészségügyéről, és egy 2009-ben kialkudott finanszírozási modellnek hála, jelentős mennyiségű közpénzhez jut.
Ennek ellenére a katalán szeparatizmus zászlóját lobogtatók számára az ilyenfajta előnyök nem elégségesek. Számukra Katalónia nem tartozik Spanyolországhoz, és nem is tartozott soha.
Az autonómia hirdetői ezen állítás mellett a nyelvi és kulturális különbségeket, valamint a diszkriminációk hosszú történetét hozzák fel, melyeknek a térség állítólag az idők folyamán ki volt téve Spanyolország részéről. A szeparatisták által hangoztatott ideológia felszítja a katalánok indulatait. Közülük sokan – többen, mint valaha – készek vállalni egy bizonytalan következményekkel járó kalandot.
Egyes megfigyelők szerint Skóciában a ráció győzött. De Katalónia nem Skócia, többek azon igyekezete ellenére, hogy az skóciai népszavazásból leszűrjék a szükséges tanulságokat.
Míg a skót népszavazást egy Edinburgh és London közti megállapodás alapján tartották meg, Spanyolország alaptörvénye nem teszi lehetővé népszavazás kiírását Katalónia függetlenségéről. A Mariano Rajoy által vezetett kormánynak sikerült kihasználnia ezt a – nemzeti egységnek kedvező – alkotmányi kiskaput.
Most, hogy az Artur Mas által vezetett katalán kormány, önhatalmúlag, a népszavazás kiírásáról döntött – amiben a „népszavazási törvény”-t elfogadó katalán parlament is támogatja –, belépnek a játékba a bírák. Rajoy már be is jelentette, hogy az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni a fentebb említett törvényt. Következésképpen a bíráknak fontos szavuk lesz. Talán éppen az utolsó.
Ha a törvényt alkotmánysértőnek nyilvánítják, Mas feljogosíthatva érezheti majd magát, hogy Spanyolország jelenkori történelmében példátlan dolgokat tegyen meg: engedetlenségre szólíthatja fel a népet és törvénysértő módon megszervezheti a népszavazást. Ezen kívül a katalán kormány arról is dönthet, hogy saját rendőrségi szolgálatához folyamodik, és így „védi” meg a szavazást a spanyol rendfenntartó erőkkel szemben.
Ám e döntések meghozatala előtt Artur Mas megpróbálhatja felhasználni az egyetlen rendelkezésére álló politikai jokert: az előrehozott választásokat. Egy ilyenfajta voksolás megszilárdíthatná az autonómiapárti erőket és sokkal kedvezőbb tárgyalási helyzetbe hozhatná Katalóniát. Addig is Mas továbbra felvonultatja majd Rajoy előtt a rendelkezésre álló összes „kínzóeszköz”-t.
A spanyol miniszterelnök két évvel ezelőtt letörhette volna Katalónia szeparatista lendületét, ha elfogadta volna a térségbeli hatóságok javaslatát. A pénzügyi válság közepette a katalánok egy adópaktum megtárgyalását kérték, mely szuverenitást adott volna a katalánoknak az adók és járulékok kezelésében. Rajoy ezt a lehető leghatározottabban elutasította. Következésképpen Mas úgy érezte, el kell temetnie az adópaktumot és – nagyon gyorsan – elindította a függetlenség megszerzéséhez szükséges folyamatokat.
Kétségtelen, az az állami válság, melyen Katalónia átmegy, határozott reakciót követelt a többek között a szocialista ellenzék által is hajtott spanyol kormányfőtől, mely azt kéri tőle, mutasson bátorságot és erőt a tárgyalásokon.
Ennek ellenére Rajoynak nem kellene belemerevednie saját látásmódjába. November 9-e nagyon közel van, a spanyol kormányfő pedig az „alkotmány vagy káosz” elv alapján közelíti meg a katalán válságot.
Ennek ellenére van lehetőség egy adópaktumról szóló megállapodásra, mely lehetővé tenné Katalónia számára, hogy maga kezelje az adóit és a járulékait az alkotmány módosítása nélkül. Különben pontosan ezt követelték a katalán cégek is, melyek félnek azoktól a következményektől, melyekkel a régió Spanyolországtól való elszakadása és az Európai Unióból történő kilépése járna.
Ami nem sikerült Skóciában, az valósággá válhat Katalóniában és más régiókban. Nehéz megjósolni, milyen következményekkel járna a katalán függetlenség Spanyolországra és az EU-ra nézve. A válság után még lábadozó és egy újabb recesszió által fenyegetett Európai Unió számára területének feldarabolódása lenne az utolsó dolog, amire szüksége lenne.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Hulladékot illegálisan lerakó kamionost csípett fülön a környezetvédelmi miniszter Kolozs megyében. Havi 5000 ezer lejt és egyéb juttatásokat kapnak jövőtől a bányászjárás áldozatai.
Néhány nappal ezelőtt írtunk arról az összefogásról, amely a gyergyószentmiklósi Szabó Rékáért indult. Szomorú hírt közölt Péter Melinda, Réka édesanyja: a fiatal lány elhunyt. A család kéri, hogy az értük indított gyűjtés már ne folytatódjon.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 29 éves férfi, akit minősített emberöléssel gyanúsítanak. A nyomozás szerint a gyanúsított július 11-én halálosan megkéselt egy 22 éves férfit Málnás külterületén.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?