Kilenc volt miniszter ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) pénteken. Azzal gyanúsítja őket, hogy csúszópénz ellenében előnyben részesítettek bizonyos cégeket az általuk vezetett minisztériumok számítástechnikai közbeszerzéseinél.
A Romániában példátlan méretű korrupciós ügy az oktatási, az informatikai és a pénzügyi minisztérium több korábbi vezetőjét érinti, akik állítólag néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadtak el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá.
A Microsoft, Fujitsu Siemens Computers, a Compaq és a SIVECO a legismertebb azok közül a cégek közül, amelyek így bevásárolták magukat a közszférába.
A pénz útja
Olyan mechanizmust hoztak létre, hogy az alvállalkozók minél nagyobb profitot érjenek el, amelyet off-shore cégek segítségével vettek ki az alvállalkozó cégekből, hogy kifizethessék a minisztereknek. Ezek az off-shore cégek a számlázás kedvéért különböző fiktív szolgáltatásokat nyújtottak.
A csúszópénz pedig úgy került a tisztségviselőkhöz, hogy vagy bankon keresztül utalták a volt miniszterek megjelölte cégek számláira, vagy külföldön vették ki a pénzt a bankokból, és különböző közvetítők már készpénzként hozták be az országba, hogy eltitkolják a pénz forrását.
A gyanúsítottak:
Ecaterina Andronescu, Daniel Funeriu és Alexandru Athanasiu volt oktatási miniszterek, Dan Nica, Valerian Vreme, Adriana Țicău és Gabriel Sandu volt távközlési miniszterek, Mihai Tănăsescu volt pénzügyminiszter és Șerban Mihăilescu, a kormányfőtitkárság miniszteri rangú volt vezetője. Csúszópénz elfogadásával, befolyással való üzérkedéssel, pénzmosással gyanúsítják őket, illetve Funeriut és Vremét „mindössze” szolgálati visszaéléssel.
A DNA a szenátustól kért jóváhagyást a jelenleg parlamenti mandátummal rendelkező három politikus esetében, az Európai Parlamenttől egy EP-képviselő esetében és az államelnöki hivataltól a többi öt volt tisztségviselő esetében. A DNA akkor kezdheti meg a bűnvádi eljárást ellenük, ha a megkeresett intézmények „kiadják” az érintetteket.