Próbáljuk meg tehát összegezni, vázlatosan, mit adtak nekünk a skótok és az angolok ezzel a népszavazással.
♦ Létezik olyan, hogy csendes többség. A médiában, a közösségi oldalakon és – a híradások szerint – az utcán eluralkodó hangulat alapján úgy tűnhetett az elmúlt hetekben, hogy Skócia csupa kék-fehérben úszik. A közvélemény-kutatásokból tudtuk, hogy a skótok nagyon megosztottak a függetlenség kérdésében, de a Nem-szavazók mintha kevésbé látszottak volna. Yes mannek lenni viszont menőnek számított – csak hát a szavazófülke magányos, már-már intimus hely, ahol nem az számít, mi látszik, hanem hogy mi van.
♦ Amikor ellentétbe kerül egymással a nemzeti érzés és a gazdasági racionalitás, rendszerint az utóbbi győz. Lehet ezen lamentálni, de nézzük a jó oldalát: a különböző romániai régiók gazdasági teljesítményének ismeretében ez mindenképpen jó hír az autonóm Erdély hívei számára.
♦ A biztonság érzete erősebb a szabadságvágynál. Az emberek többsége konzervatív, nem politikai értelemben, hanem a világ általános szemléletét illetően: csak akkor hajlandó változtatni, ha a helyzet tarthatatlanná válik, egyébiránt úgy gondolja, hogy ami nem romlott el, azt nem kell megjavítani. Hogy ez jó vagy rossz hír Erdély számára, elválik.
♦ A skótok példát mutattak a világnak arról, hogyan lehet civilizált módon rendezni közös ügyei(n)ket. A kampányt alig tarkították incidensek, a két tábor a legnagyobb békében megfért egymás mellett. Pedig itt aztán tényleg óriási volt a tét, nyugodtan nevezhetjük történelminek. Úgy hívják ezt: politikai kultúra. Azoknak, akik nálunkfelé minden tyúkper miatt képesek lennének megfojtani a másikat egy kanál vízben, azt tanácsoljuk, vessenek egy pillantást az alábbi fotóra:
>
Our favourite polling day photo - follow our #indyref coverage http://t.co/92LjuG3pZg pic.twitter.com/OM6hxjnaGq
— BBC News (UK) (@BBCNews) September 18, 2014
♦ A népszavazás, paradox módon, a brit demokrácia erejét és nagyszerűségét bizonyítja, ismét. A brit monarchia nem félt alattvalói lelkiismeretére bízni a döntést egy ekkora horderejű ügyben. A függetlenségi referendum nem gyengítette, hanem megerősítette Nagy-Britannia egységét. Így csinálják ezt ott, ahol a demokratikus hagyományok több mint három évszázadra nyúlnak vissza, nem huszonöt évre.
♦ És ez fordítva is igaz: a népszavazás eredménye nem gyengítette, hanem erősítette Skóciát. Igaza van a skót miniszterelnöknek, aki szerint semmi sem lesz már olyan, mint régen, a referendum előtt. Klisészerűen fogalmazva, a skótok kiengedték a szellemet a palackból, és feladták a leckét a hasonló problémákkal küszködő nemzetek számára. A függetlenségpártiak úgy vesztettek, hogy győztek: Skócia azt üzente az összes központosított nemzetállamnak, hogy az önrendelkezés jogos igény, és ebben csak az érintettek dönthetnek, békésen és demokratikusan. Akár úgy is, hogy maradnak – de ők döntik el, nem mások a fejük felett. Erdély – és benne a Székelyföld – számára ez a legfontosabb tanulság.
Isten óvja a királynőt, Isten óvja Skóciát!
Na és persze Katalóniát, Baszkföldet, Flandriát, Erdélyt.
Ez jó mulatság, férfimunka volt.
Címlapkép: www.abc.net.au
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Az új tanévben is kétféle támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok: tanszercsomagot, illetve 500 lejes oktatási utalványt. A tanszercsomagra vonatkozó kérelmeket péntekig, az utalvány igénylését pedig október elsejéig lehet benyújtani.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.