// 2026. szeptember 30., szerda // Jeromos

// Nagyítás

// Archívum

Várad felett ezüstmadarak szárnyán érkezett a halál

Kézműves hírek

Szerző: Mészáros Tímea
2014. szeptember 16., 21:59

Várad hetven évvel ezelőtti szőnyegbombázására már csak nagyon kevesen emlékeznek. Jósa Piroskával, továbbá korabeli fényképekkel, újságcikkekkel és naplórészletekkel elevenítjük fel a város gyászos napjait.

Nem vagyok történész, de szeretném minél jobban ismerni a város történelmét, melyben élek. Pontosabban minél több ember történetét: ezekből áll össze ugyanis Nagyvárad története is.

Azokra az öregekre gondolok, akik ismerik a városnak azt az arcát is, amelyet lassan már csak a ponyvákkal takargatott, omladozó műemlékek, a Rulikowski-temető eltűnőben lévő sírkövei vagy a Körös-part kiöregedő fűzfái „mesélhetnek” el unokáinknak. A napok múlásával egyre kevesebben maradnak. Viszont akik még vannak, nagyon szívesen mesélnek, ha valaki megkérdezi és türelemmel meghallgatja őket.

Jósa Piroska várad-szőllősi otthonában (Fotó:Mészáros Tímea)

Jósa Piroska nyugalmazott kör- és üzemorvos, helytörténetíró egy olyan sokat látott ember, akit jóformán kérdezni sem kell. Bejárta a fél világot, sokat anekdotázhat élményeiről, a „mesés keletről”, a „kincses nyugatról”, a macskákról (öt példánnyal is rendelkezik) vagy éppenséggel a fiatalon elhunyt, szeretett húgáról. Most azonban nem erről kérdeztem, hanem Nagyvárad történetének gyásznapjairól.

Szeptember 6-án volt hetven éve, hogy a második világégés véres végjátékának részeként a szövetséges légierők a június 2-i támadást követően másodjára is lebombázták Nagyváradot. A FRANTIC hadművelet (1944. június 2. – szeptember 19.) a legsúlyosabb légi hadművelet volt a második világháború során Magyarország ellen, mely rendkívül nagy pusztítást végzett nemcsak Nagyváradon, hanem például Kolozsváron, Szatmáron, Szolnokon, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden és Püspökladányban is. Az üldözött, meghurcolt és kegyetlenül kivégzett mintegy 25 ezer zsidó, cigány vagy más nemzetiségű nagyváradi áldozatra kötelességünk méltó módon emlékezni, de nem szabad megfeledkeznünk a bombázások során elpusztult magyar polgárságról sem.

A Jósa-család 1936-ban. Jósa Gábor ölében: Jósa Piroska

(Fotó: Jósa Piroska archívuma)

Jósa Piroska tízéves volt a bombázások idején, így konkrét emlékei vannak a mindennapossá vált légvédelmi riadókról, a gépmadarak „ezüstös” csillogásáról, az állandó rettegésről, valamint a mentés után hazaérkező édesapja megtört arckifejezéséről. S bár ő sem kimondottan történész, de sokat látott emberként élményeit papírra vetette, és összegyűjtötte azokét is, akik hozzá hasonlóan emlékeznek/emlékeztek a bombatámadás által sújtott Nagyváradra. Ezt kiegészítette a korabeli sajtó beszámolóival, így állt össze az a könyv, mely tíz évvel ezelőtt jelent meg a Partiumi füzetek sorozatban Ezüstös gépmadarak szárnyán érkezett a halál címmel. Igaz, mindössze pár száz példányszámban.

Jósa Piroskát várad-szőllősi otthonában kerestem fel, hogy a bombázás kerek évfordulója apropóján idézzük fel az akkori eseményeket. Szubjektív visszaemlékezését a szekrény tetejéről előkerült fényképek, megsárgult kordokumentumok, családi levelezések tették számomra konkrét értelemben is kézzel foghatóvá, ezt próbálom most visszaadni az olvasónak a már említett könyvben is szereplő tényszerű adatok kíséretében.

Légvédelmi óvóhely Győrszentivánon 1944-ben (Fotó: Fortepan, Konok Tamás)

1944 áprilisában váratlanul kiadták a nyári vakációt, mely közel egy esztendeig tartott – emlékezett vissza Jósa Piroska, aki akkor negyedik osztályos elemista volt. A szünidőt háborús események árnyékolták be: a rádió naponta zavaró repüléseket és légi veszélyt jelentett az akkori Magyarország területén. A lehetséges célpontok között ott szerepelt Nagyvárad is, ezért a légvédelem rendelkezése alapján minden ház köteles volt óvóhelyeket (légókat) építeni. Ezek derékszög alakú, másfél méter mély, két méter széles gödrök voltak, melyeket deszkákkal fedtek le. Sokan lelték halálukat ilyen kezdetleges bunkerekben: családokat temetett be a föld, de volt, aki a légnyomás következtében vesztette életét.

Szőllős akkor még nem tartozott Váradhoz. A színmagyar településen mindössze két román család lakott, ők is jól beszéltek magyarul. Az egykori jómodú falu házait a kommunizmus idején számolták fel, és alakították ki a Nufărul negyedként városhoz csatolt telep mai képét. A Rákóczi úton (mai Bumbacului utca) állt a Jósa család háza, melynek udvarán szintén létrehoztak egy földalatti óvóhelyet. Ez kitűnő játszótér volt a tízéves Piroskának, és nyolcéves húgának, Ibolyának, valamint a szomszédságban élő fél tucat gyerekseregnek. Itt játszottak június 2-án is a gyerekek, amikor a rádió légi veszélyt jelzett. A gyerekek bodzaágakkal díszítették fel a bunkert, ugyanis már akkor felmérték: könnyen meglehet, hogy ez lesz az ő sírjuk. Ekkor került sor Nagyvárad első szőnyegbombázására, melynek – az akkori első sajtóbeszámolók szerint – 84 halálos áldozata volt. Ez a szám később 105-re emelkedett.

Nagyvárad, a város amerikai bombázása 1944-ben

(Fotó: Fortepan, National Archives)

A Bihari Hírlap 1944. június 24-i száma összegezte a károkat. A bombázás következtében 159 ház teljesen lakhatatlanná vált, 840 megrongálódott. Az angolszászok összesen 260 bombát dobtak le, köztük több 800 kilogrammos volt. Elsősorban a dombokon elterülő Nilgesz-telep, a nagyállomás és környéke, a vasúti hidak, a csendőrlaktanya és a közkórház voltak a célpontok. Ez utóbbinak az udvarára esett 800 kilogrammos bomba nem robbant fel, és mintegy nyolc méter mélyen fúródott a talajba. Találat érte viszont a belgyógyászat pavilonját, aminek következtében 18 beteg hunyt el. A kórházból a betegeket az Ulmann-palotában, a Gittye házban és a zsidó gimnáziumban kialakított betegellátó helyekre költöztették. Mivel Szőllős nem volt célpontja a vasmadaraknak, az itt élők többsége, köztük Jósáék is szerencsésen túlélték a támadást, az ijedelem és a sokk emléke azonban minden későbbi légi riadónál felelevenítődött. Abból pedig egész szeptember végéig nem volt hiány.

Jósa Piroska gyerekrajza 1938-ból (Fotó: Mészáros Tímea)

A korabeli újságok részletesen számoltak be a Nagyváradot ért támadásról, majd az azt követő romeltakarításról. A beszámolók legfontosabb üzenete, hogy Nagyvárad lakossága hősiesen állta ki a próbát: a mentés során példátlan egységről és emberségről tettek tanúbizonyságot. A halottakat 1944. június 5-én nagy pompával, több ezer ember jelenlétében temették el: 69 koporsóban összesen 84 hősi halottat (sok áldozat csak később került elő a romok alól). A sors fintora, hogy még egy fél évszázad sem telt el, és a „polgári áldozatok örök nyughelyeként” emlegetett tömegsírnak már híre-hamva sem volt. Az emberi közöny, a múlt minden emlékének tudatos eltörlése nyomán tűnt el az áldozatok közös sírja – jegyzi meg Jósa Piroska. A támadás áldozatait a hősi halottakat megillető díszpompával ravatalozták fel, díszszázad vonult ki a temetőbe, de az egyházak, a katonai és polgári hatóságok képviselői egyaránt jelen voltak és gyászbeszédet mondottak. Akkor még nem tudhatták, hogy három hónappal később még súlyosabb csapás éri a várost, még több halottat temet a város – ráadásul a légi támadások gyakorisága miatt egyházi szertartások és gyászbeszédek nélkül.

A második szőnyegbombázásra 1944. szeptember 6-án került sor. A város ünnepelni készült: a házakat fellobogózták, a székesegyházban reggel Te Deum-éneklésre készültek annak emlékére, hogy négy évvel korábban Nagyváradra is bevonult a Horthy Miklós kormányzó vezette magyar hadsereg. Sokan úgy vélik mind a mai napig, hogy a szövetséges hatalmak tendenciózusan időzítették a bombázást arra a napra, ami Nagyvárad számára piros betűs ünnepnap volt, de Jósa Piroska szerint ennek csekély a valószínűsége, hiszen ugyanezen a napon több várost is bombáztak.

Részlet Kuglis Mária naplójából. 1944 augusztusa

Az első légi riadót tíz óra körül jelezték, de a tulajdonképpeni támadás később történt meg. Az elsődleges célpont a nagyállamos, illetve a várad-velencei állomás volt, ahol egy német katonai csapat vesztegelt. Összesen 160 polgári személy és húsz német és magyar katona vesztette életét. Az Árpád vezér utat a szó szoros értelembe megsemmisítették, találat érte a réti református templomot, a Pray György utcai nagypréposti házat, a Szociális Testvérek házát, de hasonló pusztulás történt a velencei Hajótéren és a Kolozsvári úton is.

Mivel a Jósa család velencei kertjéből rá lehetett látni a várad-velencei állomásra és Velencére, testközelből láthatták, miként hullnak a városra a bombák. A felnőttek imádkoztak, a gyerekek az óriási dübörgéstől megijedve sírtak. A légi támadás után, az óvóhelyükről kimerészkedő család elsőként láthatta, milyen károkat okoztak a gépmadarak. A megszokott városkép eltűnt, s a leszálló porfelhőben látni lehetett: a velencei állomás egyik szárnya teljesen megsemmisült. A bombázás során Jósa Piroska egyik nagynénje is életét vesztette, aki a Hajótéren volt fodrásznő.

Felhívás légi veszélyre. 1944, Budapest. (Fotó: Fortepan, Ember Károly)

A támadás után napokig zúgott a lélekharang az áldozatok emlékére. A nagyvárad-réti reformátusok templomát is találat érte, ezért az istentiszteleteket a Dobó Katica Polgári Leányiskola (mai CFR-kórház) tantermében tartották. Dr. Szabó Lajos, az egyházközség lelkipásztora szeptember 12-én levelet intézett a hívekhez, amelyben közölte: az újonnan épült iskola, kultúrház, parókia egyaránt „gonosz támadás áldozata lett”. A levélben arra kérte a híveket, hogy bár „néhány perc alatt közel húsz esztendő áldozatos munkája semmisült meg”, tegyék félre a kishitűséget, és Istenben bízva kezdjék előröl az építőmunkát.

Zitmann Ferenc várad-velencei plébános szeptember 15-én a következőképpen fogalmaz: „Az emberi fantázia gyenge, a szó kifejezéstelen, vérszegény, hogy leírni tudjuk amit láttunk, hallottunk, tapasztaltunk. Az első bomba a plébániától 100–150 méterre fekvő szeszgyárra esett. Ettől kezdve aztán valósággal szántott a bombazápor. (…) Úgy nézett ki ez a szegény Velence, mint egy nagy ravatal. (…) A szomorú emlékű szeptember 6. után négy napig egyebet sem csináltunk, mint temettünk, vigasztaltuk az életben maradottakat, már amennyire a gyenge emberi szó vigasztalni tudott. ”

1944. szeptember 27-én hatoltak be a szovjet és román csapatok a városba, de visszaszorították őket az ellentámadásba lendült német és magyar csapatok. A Tudor Vladimirescu hadosztály és a Vörös Hadsereg csapatai végül 1944. október 12-én foglalták el a várost (a győzelem emlékére egyébként immár húsz éve ezen a napon kezdődnek a városnapok Nagyváradon). Az idegen katonák egy része beköltözött a káptalan sorra, ahol 5–10 fős csoportokat alkotva fosztogatásba kezdtek, a 33 éves Újhelyi István káptalant egy pár csizmáért lőtték agyon.

Romeltakarítás (Fotó: Fortepan, Konok Tamás)

Jósa Piroskában még elevenen él az emlék: az ezt követő időszakban szinte teljesen kiürült Szőllős. A helyiek – mint sokan mások Erdélyből – a Dunántúlra menekültek. Mivel a családfő 1916-ban már egyszer menekülni kényszerült az oroszok elől, és tudta, hogy ez mivel jár, nem hagyta el Szőllőst, sőt vállalta, hogy a szomszédok távollétében ellátja a hátra hagyott jószágokat. Bár az a hír járta, hogy az oroszok összeszedik és elviszik a gyerekeket, Jósa Piroska szerint Szőllősön nem bántottak senkit – legfeljebb a disznókat lőtték le puskával, ha éppen megéheztek. És nem is oroszok voltak, hanem ázsiai kommunisták.

A bombatölcsérek egyébként sokáig éktelenítették Várad egyes utcáit, a Fő utcán is még évekig látszottak a repesz ütötte lyukak az épületeken és a villamosvezeték oszlopain. A Szőlős felé vezető úton később úgy oldották meg a lakáshiányt, hogy a bombatölcséres területet házhelyekként értékesítették.

1945 márciusától a város politikai és közigazgatási vezetését a helyi kommunisták vették át, majd az 1946-os ál-választások után ez így is marad hosszú évtizedekig. S bár a szőllősi házak többsége épségben „megúszta” az 1944-es bombázásokat, az ezt követő kommunista falurombolást már nem sikerült túlélniük. De ez már egy másik történet…

Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// ez is érdekelheti

Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Krónika

Válságos állapotban a magyar nagyapa és unokája egy kolozsvári késelés után

Súlyos állapotban került kórházba egy idős kolozsvári férfi és 23 éves unokája, miután a férfi lánya – egyben a fiatal nő édesanyja – a gyanú szerint késsel támadt rájuk – közölte kedden a Kolozs megyei rendőrség.

Főtér

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.

Székelyhon

Megjelent a veszettség Hargita megyében

Két, különböző legelőre kijáró szarvasmarha esetében is beigazolódott hétfőn a veszettség gyanúja Hargita megyében. A kórokozó emberre és állatra egyaránt veszélyt jelent, ezért az óvintézkedések fontosságára figyelmeztet a megyei főállatorvos.

Krónika

Újabb magyar exminiszter őrizetben, megszólalt Magyar Péter és Orbán Viktor

Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. A nap folyamán őrizetbe került az Orbán-kormány másik minisztere, Seszták Miklós is.

Székelyhon

Gyermekek találhattak rá a holttestre, a román sajtó szerint le is filmezték

Elhunyt személyt találtak egy használaton kívüli kazánházban Marosvásárhelyen.

// még több főtér.ro

2026. szeptember 29., kedd

Egy bíró már öt éve töpreng azon, milyen ítéletet hozzon egy egyszerű csalási ügyben… – hírmix

Lezárták az országutat Herkulesfürdőnél, mert veszélyesen közel került hozzá az erdőtűz. Továbbá: oroszok által kontrollált amerikai cégtől vett több EU-tagállam egy kriminalisztikai szoftvert, köztük Románia is…

2026. szeptember 29., kedd

Egy bíró már öt éve töpreng azon, milyen ítéletet hozzon egy egyszerű csalási ügyben… – hírmix

2026. szeptember 28., hétfő

A Mureșan-kormány első miniszterjelöltjét már ejtették is a parlamenti bizottsági meghallgatáson

Továbbá: a művelődési minisztérium kiírt egy pályázatot, amit három nap alatt kell benyújtani. És komédiába is beillő autós üldözés zajlott egy renitens sofőr nyomában.

2026. szeptember 28., hétfő

A Mureșan-kormány első miniszterjelöltjét már ejtették is a parlamenti bizottsági meghallgatáson

Továbbá: a művelődési minisztérium kiírt egy pályázatot, amit három nap alatt kell benyújtani. És komédiába is beillő autós üldözés zajlott egy renitens sofőr nyomában.

2026. szeptember 27., vasárnap

Grindeanu: összeesküvés-elmélet, hogy az amerikaiakkal közösen buktatták volna meg Bolojant

További vasárnapi hírek: kigyulladt egy kolozsvári egyetemi bentlakás, közel kétszáz diák volt az épületben. És ittasan ült be a kocsiba vezetni egy sofőriskola tanulója.

2026. szeptember 27., vasárnap

Grindeanu: összeesküvés-elmélet, hogy az amerikaiakkal közösen buktatták volna meg Bolojant

További vasárnapi hírek: kigyulladt egy kolozsvári egyetemi bentlakás, közel kétszáz diák volt az épületben. És ittasan ült be a kocsiba vezetni egy sofőriskola tanulója.

2026. szeptember 26., szombat

Sokánt: a miniszter bő egy órát állt az Olt-völgyi dugóban… és dühös lett!

Továbbá: Elena Lasconi előbújt egy kő alól és kijelentette, nem is Călin Georgescu miatt kaszálták el a 2024-es elnökválasztást. És mutatjuk, miért fog szinte biztosan elbukni a Mureșan-kormány a bizalmi szavazáson.

2026. szeptember 26., szombat

Sokánt: a miniszter bő egy órát állt az Olt-völgyi dugóban… és dühös lett!

2026. szeptember 25., péntek

Vázolódik a Mureșan-kormány: megvan, ki milyen minisztériumot kapna – hírek pénteken

A kötelező iskolai egyenruha bevezetése ellen szavazna az RMDSZ. Alacsonyabb adókat akarnak egy törvényjavaslattal a 26 év alatti fiatalok részmunkaidős szerződései esetén.

2026. szeptember 25., péntek

Vázolódik a Mureșan-kormány: megvan, ki milyen minisztériumot kapna – hírek pénteken

A kötelező iskolai egyenruha bevezetése ellen szavazna az RMDSZ. Alacsonyabb adókat akarnak egy törvényjavaslattal a 26 év alatti fiatalok részmunkaidős szerződései esetén.

2026. szeptember 24., csütörtök

A németek által felturbózott két román rakétavédelmi rendszer az első teszteknél megbukott

Továbbá: tiltakozó megmozdulásokat szerveznek a diákok a kötelező egyenruha-viselés ellen. És törvény elé kerül egy polgármester, aki illegálisan bányászott, aztán egy srác belefulladt a bányagödör vizébe.

2026. szeptember 24., csütörtök

A németek által felturbózott két román rakétavédelmi rendszer az első teszteknél megbukott

2026. szeptember 23., szerda

Bréking: egyszerre döntött rekordot a benzin ára és a lej–euró árfolyam

Továbbá: AUR-os politikusokat zártak fogdába a juhásztüntetésen kitört zavargások miatt. És egy híd beszakadt egy teherautó alatt, ezért Csíkból nehéz Bákóba jutni.

2026. szeptember 23., szerda

Bréking: egyszerre döntött rekordot a benzin ára és a lej–euró árfolyam

Továbbá: AUR-os politikusokat zártak fogdába a juhásztüntetésen kitört zavargások miatt. És egy híd beszakadt egy teherautó alatt, ezért Csíkból nehéz Bákóba jutni.

2026. szeptember 22., kedd

Ezerötszáz lejt követelt a megállított sofőrtől egy álrendőr – hírmix

Az uniós átlag duplájával drágult a benzin augusztusban. Nem sokáig maradt rácsok mögött Călin Georgescu.

2026. szeptember 22., kedd

Ezerötszáz lejt követelt a megállított sofőrtől egy álrendőr – hírmix

Az uniós átlag duplájával drágult a benzin augusztusban. Nem sokáig maradt rácsok mögött Călin Georgescu.

2026. szeptember 21., hétfő

Călin Georgescut már megint elvitte a DIICOT – hétfői hírek

Kifakadt a Román Akadémia a tudományos cikkgyárak miatt. Grindeanuék pedig tovább kavarják a kavarnivalót…

2026. szeptember 21., hétfő

Călin Georgescut már megint elvitte a DIICOT – hétfői hírek

Kifakadt a Román Akadémia a tudományos cikkgyárak miatt. Grindeanuék pedig tovább kavarják a kavarnivalót…

2026. szeptember 20., vasárnap

Kendergondozás közben csaptak le a termesztőkre a hatóságok – hírmix

Letartóztattak egy férfit, aki több ízben is bántalmazta a lovát. Figyelmeztető lövésekkel állították meg a kamionból üzemanyagot lopó tolvajokat. Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak.

2026. szeptember 20., vasárnap

Kendergondozás közben csaptak le a termesztőkre a hatóságok – hírmix

Különvélemény