Székelyföld autonómiatervezete kemény dió Ponta számára
A romániai magyarok szavazatai nyomnak többet a latban vagy a román nacionalistáké? Ez a miniszterelnök dilemmája.
Amikor az RMDSZ vezetője, Kelemen Hunor – aki egyben a Szövetség államfőjelöltje – nyilvánosan is bemutatja majd Székelyföld autonómiatervezetét, akkor Victor Ponta kormányfő kerül majd nehéz helyzetbe, aki a magyar etnikumúak szavazatára is vágyik, de a saját választóit sem idegenítheti el magától.
A mérleg két serpenyője
Ha Victor Ponta kormányfő egyértelműen elhatárolódik majd a kormányzati partnereitől, akkor megfosztja magát annak lehetőségétől, hogy az elnökválasztás második fordulójában megkapja a magyar etnikumú választók szavazatát. Márpedig az RMDSZ jelöltje által – többnyire – összeszedett néhány (3-5) százalék nem elhanyagolható a második fordulóban, főleg akkor, ha az első két helyezett között elég szoros eredmény lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezetének elnöke, Horia Grama néhány nappal ezelőtti kijelentései is azt bizonyítják, hogy a szociáldemokraták szavazatokat remélnek a magyaroktól: „Mi hitelt és jelentőséget tulajdonítunk a magyaroknak, itt lenne az ideje, ha ők is ezt tennék velünk, és nagyon örülnénk, ha a jelöltünknek egyre nagyobb támogatása lenne”, mondta a PSD-s vezető arra emlékeztetve, hogy „Victor Ponta volt az, aki tisztességesen támogatta az RMDSZ kormányzati szereplését, a jelenlegi kormány pedig azzal dicsekedhet, hogy forrásokat biztosított és biztosít továbbra is Kovászna megye számára”.
A politikai gondolatmenet másik oldala az, hogy ha nem fog határozottan állást foglalni a Székelyföld autonómiájára vonatkozó tervezet ellen, Victor Ponta kormányfőnek ezzel szintén a novemberi választáson kellene elszámolnia, amikor megbüntethetik majd azok, akikhez folyamatosan a Büszkék vagyunk románságunkra szlogent címezte. Főleg úgy, hogy számítani lehet arra, hogy az ellenzék teljes mértékben kihasználná a reakcióhiányát egy ennyire fontos és kényes témában.
A parlamenti „eltemetés” változata
A szorongatott helyzetből való kikerülés egyik módja a szociáldemokraták és elnökük számára az lenne, ha a vitát és a felelősséget áttolnák a „szuverén Parlament”-re (Ponta már más kényes esetben is alkalmazta ezt a módszert, a közbeszerzésekre vonatkozó törvények módosításától a tb-járulék csökkentéséig). Konkrétan, a magyar vezetők bemutatják a tervezetet, megkezdődik a (köz- és parlamenti) vitája, és ebben az állapotban meg is reked.
A 2005 óta hivatalba került összes kormány hasonló mechanizmust alkalmazott a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet esetében. A Tăriceanu-kormány által kezdeményezett tervezetet 2005-ben nyújtották be a szenátusnak és azóta a két ház, valamint a bizottságok és a plénum között „sétafikál”. Az RMDSZ-es parlamenti képviselők nyomására a tervezetet időnként elővették, de eddig még a bizottsági véleményezések szakaszán sem jutott túl, így aztán nagyon távolinak tűnik törvényhozási útjának a vége. […]
(A cikk kihagyott részében a szerző csak összefoglalja, kommentár nélkül, a HotNews által közölt autonómia-tervezetet. – Szerk. megj.)
Fotó: Vargyasi Levente
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
