Kolozsvári bíróság: jogos igény a magyar helységnévtábla

A kolozsvári polgármesteri hivatal közömbösségének köszönhetjük, hogy a civilek megnyerték azt a pert, mely kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére kötelezi a városvezetést.
Hirdetés

Ez a Kolozsvári Törvényszék napokban kibocsátott, ma nyilvánosságra kerülő hivatalos indoklásából derül ki. Az ügyészek ebben elmagyarázzák, milyen szempontok alapján adtak helyt a Hollandiában bejegyzett European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Alapítvány keresetének. Lássuk az érvelést nagyvonalakban.

  • Az alperesek nem jelentek meg egyetlen tárgyaláson sem, nem építettek fel védelmet.
  • A tárgyalási szakasz lejárta után azzal érveltek, hogy a törvény csak 20 százalék felett kötelezi az anyanyelvhasználat biztosítását a kisebbségek számára.
  • Igaz, hogy Kolozsvár magyarsága nem éri el a 20 százalékot, de a közigazgatási törvény nem tiltja a többnyelvűség biztosítását a küszöb alatt sem.
  • Ebből kifolyólag a magyar felirat kihelyezése a helyi tanács jóindulatán múlik.
  • A magyar érdeket képviselő felperes joggal kéri a még érvényben lévő, 2002-ben hozott tanácsi határozat alkalmazását, mely magyar és német nyelvű tábla kihelyezését szabta meg, de azóta sem ültették gyakorlatba.
  • Diszkriminációnak minősül, hogy egyes városokban – például Nagyszeben, Radnót, Nagyenyed, Élesd, Medgyes, Temesvár – a kisebbségeknek 20 százalék alatt is jár a kétnyelvű tábla, míg Kolozsváron megtagadják a magyar lakosok ezen igényét.
  • A kolozsvári magyarok számtalan módon jelezték már, hogy igényük van a magyar feliratokra. A strasbourgi kisebbségi keretegyezmény 11. cikkelyének 3. bekezdése is garantálja ezen igény teljesítését. 

A városvezetés közömbössége már csak tíz napig kellene tartson. Ennyi idő áll rendelkezésükre, hogy megtámadják a döntést. Ha nem teszik meg, akkor a felperes civil szervezet kihelyezheti többnyelvű helységnévtábláit a város öt főbejáratához. Erre akkor is reális esély mutatkozik, ha az önkormányzat „észbe kap”, és megóvják a bírósági döntést, hiszen nem nyújtottak be védekezést alapfokon, így az új perrendtartási törvény szerint nincs mire építeniük a védekezést másodfokon.

A Transindex megkereste a városháza szóvivőjét az ügyben. Oana Buzatu: elmondta nem kapták még kézhez az indoklást, de a hatályos törvények arra kötelezik a polgármesteri hivatalt, hogy minden fellebbezési lehetőséget használjon ki és támadja meg az intézményt elmarasztaló bírósági döntéseket.   

Fotó: ziua de cluj

Hirdetés