// 2026. június 22., hétfő // Paulina

// Nagyítás

// Archívum

Románok az egyik, magyarok a másik oldalra. És mi, erdélyiek?

roMánia

Szerző: Sabin Gherman
2014. szeptember 06., 14:31

Az RMDSZ négyévente kilép a szürkeségből. Egyrészről meg vannak rémülve attól, hogy elveszíthetik a magyarság feletti monopóliumot, másrészről választások és újabb lehetőségek következnek: minden párt a csillagokat is leígéri a másiknak az égről, ha a második fordulóban átengedi neki a szavazatait.

Én, naivul, jobban szerettem volna, ha a pártok, legalábbis az erdélyi gyökerekkel rendelkezők, egyforma mértékben megértették volna Slavici-ot és Kós Károlyt is, mert az erdélyi román és magyar és szász kultúrák is egyenlők és szintén teljesen

egyenlő a „bună ziua” és a „jó napot” és a „guten tag” is.

Sokáig gondolkodtam azon, mi a helyzet a Székelyföld autonómiatervezetével – lángra lobbantott egy Tăriceanu ostobaságai miatt már amúgy is égő politikai színpadot.

Mi szűrhető le – nagyon kutyafuttában:

1. Az RMDSZ tervezetének lényegi pozitívumai az adókkal kapcsolatos rendelkezések. Ha mindezek a rendelkezések működnének Romániában, akkor minden bizonnyal nem lenne dolgunk többé alamizsnára lesőkkel, akik mindent a kormánytól várnak. Itt el kell ismerni, hogy először kap értelmet a decentralizálás, és az egész országra is alkalmazható. E tekintetben az RMDSZ fényévekre van a többi párttól, melyek még most betűzik a „szubszidiaritás” kifejezést:

„A következők képezik a régió (Székelyföld – a szerző) költségvetését: a) a régió területén végrehajtott tulajdonátadások nyomán behajtott, a személyes vagyont képező ingatlantulajdonok átadásából származó jövedelemadók 50 százaléka; b) a régió területén működő cégektől beszedett áfa visszatérítések utáni összegének 20 százaléka; a régió területén található minden egyes közigazgatási-területi egység szintjén behajtott jövedelemadó 12 százaléka; d) a Loteria Română (Román Lottóvállalat) által a régió területén megvalósított nettó nyereség 50 százaléka és a régió szintjén beszedett szerencsejáték-adó 60 százaléka.

* A jelen statútum által előírt új hatáskörök finanszírozása érdekében a régiót alkotó megyék költségvetéseinek bevételi oldalát a költségvetési bevételek következő részeivel egészítik ki: a) a megye területén koncesszióba vagy bérbe adott létesítmények után létrejött koncessziós és bérleti jövedelmek 50 százaléka; b) a megyében termelt/eladott energetikai és dohánytermékek jövedéki adójának 50 százaléka; c) a megye területén működő cégektől begyűjtött áfa 50 százaléka, az áfa-visszatérítés után; d) a javak használatából vagy tevékenységek engedélyezéséből származó díjak 50 százaléka; e) a közigazgatási díjakból származó bevételek 50 százaléka; f) a kincstár által behajtott összes többi közvetlen vagy közvetett adó 90 százaléka, a helyi adók, vagy a régiókat, illetve más közintézményeket megillető adók kivételével.

(2) A fentebb említett részesedések értéke magába foglalja a megyére jutó bevételeket, és azokat, amelyeket a törvényi vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően olyan irodák/munkaállomások hoznak létre, melyek nem a megye területén találhatók.

* A Székelyföld területén létrejövő adók bevallása és behajtása érdekében azok a kereskedelmi társaságok, melyeknek székhelye nem Székelyföld területén van, kötelesek profitközpontként létrehozni egy munkaállomást.”

Megemlítendő, hogy bár egyesek szerint Székelyföld az autonómiáját követő napon ki is múlna, a dolgok pont fordítva állnak: Maros, Hargita és Kovászna megye is több pénzt fizet be az országos költségvetésbe, mint amennyit visszakap; mindezt úgy, hogy a székelyek szinte minden forrása a bürokrácia és az adózás szempontjából a bukaresti közhasznú társaságokhoz és minisztériumokhoz tartozik – a sótól egészen az ásványvízig.

2. Hol hibázik az RMDSZ? A saját közösségével szemben: nem mutathatod csak a közösség egyik felének azt, hogy a szubszidiaritásban vagy érdekelt. Miért ne örvendhessenek ugyanolyan jogoknak a margittai, lugosi vagy nagyváradi magyarok is, mint a székelyek? – de erre a kérdésre nem nekem, a románnak kell válaszolnom. Az én szemszögemből nézve

hiba csak és kizárólag Székelyfölddel foglalkozni.

Elmagyarázom: igen, a dél-tiroli modell hibátlanul működik Olaszországban – a három évtizeddel ezelőtti szegény térségből Tirol talán a legvirágzóbb régióvá vált (többek között Európa negyedik legnagyobb almaexportőre).

De Olaszországnak nem csak egy különleges jogállású régiója van, hanem még további négy. Ebből következik: miért ne létezhetnének ilyenfajta, kulturális, környezeti, vagy másfajta jellegzetességeken alapuló régiók Romániában? Nem alkalmazhatsz gazdasági, közigazgatási, pénzügyi, kulturális elveket és értékeket Romániának csupán egyetlen részére – a többit pedig a Fennvalóra bízod –, és aztán csodálkozol, hogy Bukarestben mindenki elmond mindennek, és úgy utasítják el a tervezetet, hogy még csak el sem olvassák.

Sőt: még a magyar közösség is kezdi megérteni, hogy akkor lehet majd Erdélyért valami konkrétat és jót tenni, amikor minden itteni közösség összefog, akár a románokról, magyarokról, szászokról, akár bárki másról beszélünk.

3. Nem értettem, hogy miért muszáj a Maros megyei Fellebbviteli Bíróságon a bírók kétharmadának magyarnak lennie – nekem és Géza szomszédomnak elég lenne, ha pártatlanok lennének, akár románok, akár magyarok. Meg tudom érteni, mit jelenthetett a székelyek számára, hogy hullámokban érkeztek a milicisták Moldvából és a főnökök Buzău megyéből – de most egy Európai Unióhoz és nem a Varsói Szerződéshez tartozó országról beszélünk. Ha nem akarod, hogy minden volt kormánykoalíciós partnered rád öntse az összes mocskát, nem írsz bele ilyesmit egy törvénybe – nyilvánvaló ellentmondás van a tervezet elején hirdetett gazdasági és közigazgatási elvek és e jelentéktelen kérés között.

4. Kezdem azt hinni – harag nélkül –, hogy az RMDSZ tervezetének más célja?/hatása?/trükkje? is van: az erdélyi románok és magyarok szétválasztása. Meglehet, az RMDSZ-nek nem tetszik, hogy az erőfeszítések – néhány éve – közössé váltak, és hogy az emberek megértették, egymás nélkül semmit sem tehetnek – függetlenül attól, hogy bună ziua-val vagy jó napottal köszönnek. Ha erről van szó, akkor az RMDSZ vezetői nem értik az idők szavát – de még mindig azt remélem, hogy a véleményem alaptalan.

5. Egy valóban vitát és nem hisztérikus bukaresti kirohanásokat elérni akaró tervezet a székelyföldi autonómia elveinek és értékeinek legnagyobb részét Románia összes régiójára alkalmazta volna.

Nagyon-nagyon röviden elmagyarázom:

legyen egy decentralizált Erdély,

Partium, Máramaros, Bánság, Olténia, Munténia, Dobrudzsa, Moldva, Bukovina, plusz Bukarest (Románia népességének 10 százalékával), Regionális Tanáccsal és a többi intézménnyel, az RMDSZ tervezetében megjelenő közigazgatási és pénzügyi elvek alapján (igaz, hogy mindegyiknek a saját munkájából kellene megélnie, és lenne nagy cirkusz azon politikai komisszárok körében, akik a választási alamizsnákból szoktak hasznot húzni).

Aztán: rendelkezik-e Székelyföld olyan kulturális jellegzetességekkel, amelyek a különleges jogállású régiókkal kapcsolatosak, jelen esetben Dél-Tirollal? Kétségtelenül rendelkezik. De ha azt akarod, hogy az emberek megértsék, mit akarsz, akkor végig becsületesnek kell maradnod: a Duna-delta szintén rendelkezik környezeti sajátosságokkal – nem látom be, hogy a Delta miért ne kaphatná meg ugyanazt a különleges jogállást. Tovább megyek: a Zsil völgye – egy romhalmazzá változtatott földi paradicsom – mért ne rendelkezne különleges jogállással a szakmai átképzés és az idegenforgalom fejlesztése érdekében?

Mondanom kell-e még, hogy a Duna-delta és a Zsil völgye is rendelkezik a kormányzó intézményével?

Mindent egybevetve,

az RMDSZ csak a tervezet egy puzzle-darabkáját hozta elénk

és nem magát a tervezetet: az a fő nyereség, hogy a Parlamentben téma lesz a szubszidiaritás, és itt újra elválnak majd egymástól a nacionalisták és az Európa-pártiak; a veszteség az, hogy mivel csak a Székelyföldre történnek utalások, elidegeníted magadtól a Székelyföldön kívüli magyarokat, ugyanakkor feleslegesen megriasztasz egy csomó románt is, akik elkezdtek ezt-azt megérteni a régiósításból:

és az utóbbi két és fél évtizedben sem az előbbieknek, sem az utóbbiaknak nem magyarázták el, hogy

a „bună ziua”, a „jó napot” és a „guten tag” nem választási kampánytémák, hanem

pontosan Ardeal –

vagyis Erdély,

vagyis Siebenbürgen meghatározásai.

A fotó a marosvásárhelyi autonómia-tüntetésen készült. Forrás: neppart.eu / Bartis Barna

Különvélemény

Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon

Szántai János

Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Fall Sándor

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

Nagyítás

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

Sólyom István

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron

Varga László Edgár

Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.

// ez is érdekelheti

Főtér

Száz nyestbőrrel a batyujában akart beutazni Romániába egy ukrán állampolgár – hírmix

Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.

Krónika

Nyugdíj mint magánügy: rekordok és tévhitek a harmadik pillér körül

Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Főtér

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

Székelyhon

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Kilőttek azt a medvét Gyergyószárhegy községben péntek hajnalban, amelyik az elmúlt napokban több alkalommal visszatért egy esztenához és haszonállatokat pusztított el.

Krónika

Tanasă most éppen nem a magyaroknak ment neki

Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) a magyarellenes kirohanásairól hírhedtté vált Dan Tanasă, a szélsőjobboldlai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője.

Székelyhon

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény