Már jó ideje, hogy Oroszországról, Ukrajnáról és Putyinról szóló hírek uralják a világsajtót, nem múlik el nap újabb fejlemények nélkül. Ezeket egy ideig figyelemmel követi az egyszerű olvasó, aztán immúnissá válik. Ez még az újságíróval is előfordul. S aztán jön a felismerés: a szomszédban már háború van.
Érdemes tehát az elmúlt pár nap eseményét összefoglalni, főként annak függvényében, hogy este kiderül: Európa továbbra is eljátssza a tökös legényt, s újabb oroszellenes szankciókat vezet be – ahogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Francois Hollande francia elnök előrevetítette –, vagy enged az orosz medve nyomásának. Az sem mindegy, hogy a szankciók miben fognak állani, hiszen a legutóbbiak is rengeteg vállalkozót érintettek Európa szerte, így Magyarországon és Romániában is.
Fotó: media.npr.org
Orbán Viktor az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján azt nyilatkozta: Magyarország számára a béke és nyugalom a legfontosabb. Önbecsapás azt állítani, hogy az Európai Unió szankciós politikája Oroszországgal szemben sikeres, hogy ennek folytatása elegendő, és meg fogja oldani a konfliktust.
Olvasson még:
A közvélemény lankadó figyelme egyébként azzal is magyarázható, hogy egymásnak ellent mondó híresztelések jelentek meg. Míg az ukrán kormány hónapokkal ezelőtt jelezte az orosz katonák, tankok, fegyverek fokozódó jelenlétét az ország területén, addig Oroszország tagadta ezeket a vádakat.
Fotó: Reuters/Maxim Shemetov
Az Independent össze is gyűjtötte a leggyakoribb érvet, miszerint:
- a katonák nem katonák, hanem önkéntesek;
- az ellenkezőjét bizonyító felvételek videójátékokból vannak kiphotoshoppolva;
- a katonák segíteni mentek;
- a katonák csak véletlenül keveredtek Ukrajnába;
- a katonák csak nyaralni voltak.
Mindemellett Putyin – ahogyan az amerikai befolyásos lapok sajtóelemzései is – a második világháborút megelőző időszakhoz viszonyították a mostani konfliktust. Az orosz elnök nyilatkozatok szintjén odáig ment, hogy Új-Oroszország védelmét az ukrán hadsereggel szemben a szovjet katonák leningrádi hősiességéhez hasonlította. Már tényként kezelhető, hogy a háború elkerülhetetlen: Putyin nem hagyja Ukrajnát kicsúszni az orosz befolyási zónából, a Nyugat pedig nem nézheti mindezt karba tett kézzel.
A Kelet-Ukrajnában Mariupol városa lehet az első komoly összecsapás helyszíne. Itt a katonák és a civil lakosság is háborúra készülnek. A Kyiv Post helyszíni tudósítója részletes riportjából kiderül: sokan megunták, hogy otthon a híreket hallva kapjanak agyvérzést, inkább csatlakoznak a fronton lévő ukrán hadsereghez. A város azonban nem egységes, emlékezzünk csak az áprilisi összecsapásokra, mely emberéleteket is követelt. A lakosság egyik fele oroszpárti, másik fele megvédené Ukrajnát. Az orosz tankok egyes beszámolók szerint százas nagyságrendben áramlanak a város felé. A Guardian szerint: 1000 fős reguláris hadsereg, majdnem 100 tank, 80 páncélozott csapatszállító, 100 vállról indítható rakéta, 500 tankelhárító fegyver és több mint 100 ágyú ellen kell majd védekezniük a hadseregnek és a zászlóaljakba tömörülő civileknek.
Fotó: assets-news.vice.com
Oroszország pedig mindeközben még mindig tagadja, hogy inváziós csapatokat küldene Ukrajnába. Putyin augusztus 29-i beszédében továbbra is arra szólította fel az ukrán erőket, hagyják békén az orosz segélyszállítmányok mozgását Donbassz térségében.
A mai tudósítások arról is szóltak, hogy Kelet-Ukrajnában, Luhanszk közelében egy egész falut semmisítettek meg az orosz tankok. A Reuters szerint „gyakorlatilag minden egyes házat leromboltak”.
Szombat reggel pedig a hadsereg által a Facebook közösségi oldalra feltett információ szerint az oroszbarát szakadárok pénteken lelőttek egy, az ukrán légierőt erősítő Szu-25-ös típusú csatarepülőt.
Címlapfotó: picturesdotnews.wordpress.com