Nem vette figyelembe a kormány a bel- és külföldi bírálatokat: csütörtöki ülésén csont nélkül elfogadta azt a sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi a választott elöljárók – polgármesterek, megyei közgyűlési elnökök, helyi és megyei közgyűlési tagok – számára, hogy mandátumvesztés nélkül váltsanak pártot. A jelenlegi jogszabályok ugyanis kimondják, hogy ha egy helyi választott elöljáró pártot vált, elveszíti mandátumát.
A rendelet ráadásul nem tíz napos türelmi időszakot határoz meg, hanem 45 naposat.
Victor Ponta miniszterelnök a kabinet ülése előtt közölte: felvállalja a rendeletet, mivel el kell hárítani az akadályokat a helyi közgyűlések működésének útjából, és igazságot kell tenni. Ez utóbbi alatt – sajátos gondolatmenet szerint – azt értette, hogy 2012-ben a polgármestereket még a Szociálliberális Unió színeiben választották meg, Crin Antonescu és Victor Ponta oldalán, most viszont arra eszméltek, hogy a Demokrata-Liberális Párt szövetségesei lettek, Vasile Blagával és Klaus Johannisszal.
Pedig a nap folyamán még az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége is közleményben jelezte: nem feltétlenül tartja jó ötletnek a rendelet elfogadását. A közleményben a diplomáciai képviselet aggodalmának ad hangot a rendelet időzítése miatt, és felhívja a figyelmet, hogy ilyen témákban nem sürgősségi rendelet útján, hanem a lehető legszélesebb nyilvánosság, a pártok és a civil szféra bevonásával kellene dönteni.
Bírálta a kormányt Traian Băsescu államfő is, aki felszólította a kabinetet: ne fogadja el a rendeletet, ha pedig ez mégis bekövetkezne, akkor az ombudsmant kérte fel: támadja meg azt az alkotmánybíróságon.
A rendelet ötlete Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettestől származik, aki azzal indokolta a kezdeményezést, hogy az új pártok megjelenésével, az USl felbomlásával, valamint a Keresztény-Liberális Szövetség megalakulásával átalakult a politikai paletta, és számos önkormányzatban felborultak az eddigi erőviszonyok. Aztáltal – mondta Dragnea -, hogy lehetővé teszik az érintettek számára, hogy eldöntsék: más párthoz csatlakoznak, vagy maradnak régi helyükön, csupán a jelenlegi realitásokhoz igazítják a helyzetet.
Az ellenzék szerint viszont a kormány célja egyértelműen az, hogy vagy zsarolás útján, vagy ígérgetésekkel magához csábítsa az ellenzéki polgármestereket. Merthogy novemberben elnökválasztást rendeznek, és nagyon nem mindegy, hogy a helyi viszonyokat legjobban ismerő polgármesterek és helyi közgyűlési tagok melyik jelölt támogatásra buzdítják az embereket, és mit ígérnek nekik cserében.