Nagyon felpörgött idén Kolozsvár Főtere: a tizenXedik kézműves vásár zajlik mától rajta. Az evidens alkalmakat felismertük a standokról (Bálint-nap, március 1, húsvét stb.), és amikor nem jöttünk rá, akkor kiírták, például a Nyári Napforduló Alkalmából Megtartott Főtéri Kézműves Vásár.
Most még csak ki sincs írva semmi. A vásárosok sem tudják, mirefel, de ők minden eladási alkalomnak örülnek. Még akkor is, ha csak négy napja ért véget a Kolozsvári Magyar Napok három helyszínen is kirakodó vására.
A lényeg, hogy mától vasárnapig minden nap, reggeltől napnyugtáig lehet böngészni a standokat a ropitól a vágódeszkán és cserépedényeken át az ikonokig. A hagyományos varrottas és szörpös-mézes között most is ott lapulnak a nem hagyományos csecsebecsék, túlárazott házicsokik és baklavák, valamint a megjegyezhetetlen akármicsodák.
Ha valaki rendszeresen bóklászik ezekben a kézműves vásárokban, bizonyára már személyesen ismeri a mestereket, eladókat is.
Újdonság: van cédé- és könyvesstand is olyan cédékkel, amelyeket már a ’90-es években is untunk, és jó sok leárazott könyvvel.